"64 bites processzorok" című cikkünkben olvasóink betekintést nyerhettek az egy maggal rendelkező processzorok felsőbb körébe. Akkor kiderült, hogy azoknak, akik játékgépet építenek, érdemesebb az Advanced Micro Devices CPU-i közül válogatniuk, akik pedig inkább a mindennapos nyúzással töltik gép előtti óráikat, talán jobban kifizetődő egy Intel Pentium 4-es processzor megvétele.
Mostani írásunkban bemutatjuk,a két maggal rendelkező AMD Athlon 64 X2-es és az Intel Pentium D processzorát.
Sokáig úgy tűnt, hogy a MHz-ek hajszolásának soha nem lesz vége, ám az Intel a Pentium 4-es processzorok gyártása során kénytelen volt szembenézni azzal a ténnyel, hogy bizony a lélektani 4 GHz-es határt nem tudják túlszárnyalni a mostani technológiával. Tulajdonképpen részben ez gyorsította meg a kétmagos processzorok piacra dobását.
AMD:
Az AMD az Athlon 64-ekkel elért sikereire épített, amikor megtervezte két maggal rendelkező processzorcsaládját. Tulajdonképpen két Venice, illetve San Diego magot köszönthetünk egy nyákon. Közös ismertetőjelük a 0.09 mikronos gyártástechnológia, a Socket 939-es tokozás és a Cool'n'Quiet támogatás. Eltérést egyedül a másodlagos gyorsítótár méretében tapasztalhatunk (2×512 kB kontra 2×1024 kB).
| AMD Athlon 64 X2 |
Manchester |
Toledo |
| Tokozás |
Socket 939 |
| L1 cache mérete |
2x128 kB |
| L2 cache mérete |
2x512 kB |
2x1024kB |
| SSE támogatás |
SSE, SSE2, SSE3 |
| Alapfeszültség |
1,35-1,40V |
| Maximális fogyasztás |
110W |
| AMD Athlon 64 X2 |
Órajel |
L2 cache mérete |
| 3800+ |
2000 MHz |
2x512 kB |
| 4000+ |
2000 MHz |
2x1024 kB |
| 4200+ |
2200 MHz |
2x512 kB |
| 4400+ |
2200 MHz |
2x1024 kB |
| 4600+ |
2400 MHz |
2x512 kB |
| 4800+ |
2400 MHz |
2x1024 kB |
Az X2 mindent megkapott, amit a Venice és a San Diego magos példányok tudtak, beleértve az SSE3 támogatást is. A processzor használatához nForce 4-4x/Ultra vagy SLI lapkakészletre épülő alaplappal kell rendelkeznünk.
A 200 MHz-es rendszerbusszal működő X2-k továbbra is támogatják a Cool'n'Quiet technológiát, amellyel az üresjáratban felvett teljesítményt képesek csökkenteni, továbbá megkapták a Venice és San Diego magok finomított memóriavezérlőjét is. Ha eddig négy memóriamodult szerettünk volna használni kétcsatornás üzemmódban, akkor a RAM-ok órajeleit 333 MHz-re vissza kellett állítani, ebben hozott újítást az említett két mag, mostantól gond nélkül tudjuk 400 MHz-en használni rendszermemóriáinkat, de sajnos a Command Rate értéket a BIOS-ban 2T-n vagy Auton kell hagynunk.
Intel Pentium:
Az Intel a Prescott magos processzorokkal bizony nem nyerte el a hívők kegyeit, köszönhetően a magas fogyasztásnak, a melegedésnek, és a konkurenciánál valamivel alacsonyabb teljesítménynek. A DDR2 és a PCI-Express sem jelentett előrelépést az LGA775-ös platform számára, az Athlon 64-ek diadalmenetét nem igazán tudták megtörni. Most viszont fordulhat a kocka, ugyanis a két Prescott magot tartalmazó Pentium D-k előbb váltak elérhetővé, mint az AMD Athlon 64 X2-i, és az árcédulájukon is csábítóbb számjegyek ücsörögnek. A kérdés már csak az, hogy ez az előny mekkora hátrányt jelent (jelent-e egyáltalán) a teljesítményre nézve.
| Intel Pentium D |
Pentium D |
Pentium Extreme Edition |
| Tokozás |
LGA775 |
| Mag neve |
Smithfield |
| L1 cache mérete |
2x16 kB adat és 2x12 kB trace cache |
| L2 cache mérete |
2x1 MB |
| Hyper Threading támogatás |
nincs |
van |
| SSE támogatás |
SSE, SSE2, SSE3 |
| Alapfeszültség |
1,20-1,40V |
| Rendszerbusz |
800MHz |
| Maximális fogyasztás |
130W |
| Intel Pentium D |
Órajel |
HT támogatás |
| Intel Pentium D 820 |
2800 MHz |
- |
| Intel Pentium D 830 |
3000 MHz |
- |
| Intel Pentium D 840 |
3200 MHz |
- |
| Intel Pentium Extreme Edition 840 |
3200 MHz |
+ |
A processzorok egyaránt támogatják az Intel-féle Enhanced Speedstep (EIST) technológiát, amely hasonlatos az AMD Cool'n'Quietjéhez. A kétmagos sebességbajnokok használatához i945P/i955X chipkészletre épülő alaplap szükséges.
Mivel a Pentium D-k mellé mindenképpen DDR2-es memóriát kell választanunk, így döntés elé kényszerülünk. Lehetőségünk van 400, 533 és 667 MHz-es modulok vásárlására is. Mi a 400-as változatról mindenkit lebeszélnénk nagyon alacsony memória-sávszélessége miatt. A 667 MHz-es példányok általában elég gyenge időzítésekkel rendelkeznek, így az arany középút az 533 MHz. Ilyen modulokkal a tesztgépben képesek voltunk 650 MHz feletti értékeket is elérni, persze nem garantáljuk, hogy ezt mindegyik ilyen memória képes teljesíteni, de a sikerünk nem egyedi.
Eredmény:
Összegezve az eddig látottakat elmondhatjuk, hogy a jövő egyértelműen a többmagos megoldásoké. A programozókat ez nehéz feladat elé állítja, ugyanis most már több szálra kell mindent megírni az elkövetkezendő időkben, viszont ez a járható útja a PC-s világ fejlődésének. Jól látható, hogy ezentúl nem okozhat majd gondot egy háttérben futó alkalmazás sem, ráadásul a hőmérsékletek sem nőttek extrém mértékben. Noha a Pentium D hűtéséhez a legmodernebb légkavarók szükségesek, ez nem mindig jelent borsos kiadást. Ami a fogyasztást illeti, nos itt az AMD-nek áll a zászló, egy inteles rendszerbe vélhetően kicsit erősebb táp kell majd, főleg, ha mellé a kor egyik modern grafikus vezérlőjét szánjuk, minimum 400 W teljesítményű márkásabb példány (Chieftec, Enermax, Thermaltake, Tagan stb.), amely rendelkezik két +12 V-os ággal, valamint 24 tűs tápcsatlakozóval.
Egyértelmű győztest igazából nehéz hirdetni, az AMD X2-es processzora általában térdre kényszerítette az Intel hasonló megoldását, viszont figyelembe kell venni, hogy ez a lemaradás tuninggal behozható, ráadásul a Pentium D 830 majdnem fele annyiba kerül, mint egy 4200+-os X2 .
A 3800+-os változat, külföldi cikkek alapján a legjobb vételnek számít tuningolhatósága miatt.
A Pentium D-k skálázhatósága feltételezhetően elég hasonló, így akár 820-assal is megcsíphetjük a 3,6 GHz-et.
