Az Arab News tudósítása szerint egy indiai egyetemi hallgató olyan speciális adattárolási technológiát fejlesztett ki, amelynek révén elméletileg akár 450 GB adat is elfér egy pontosan meg nem határozott méretű papíron.

A feltaláló Sainul Abideen által „Rainbow (szivárvány)” technológiának keresztelt hihetetlen eljárás teljes mértékben szakít az informatikában jó 50 éve bevett bináris platformmal. Ez abban nyilvánul meg, hogy a papírlapokon a régi lyukkártyáktól eltérően nem nullák és egyesek (lyukak és teli részek), hanem geometriai ábrák, illetve különféle színek hordozzák az információt. A papírt egy egyszerű szkennerbe helyezve a telepített Rainbow szoftver alakítja át bináris információvá a rajta lévő adatokat, amelyek a digitális adathordozókhoz hasonlóan tetszőleges tartalmakat hordozhatnak. Mindezt az alig 24 éves Abideen egy prototípus szkenner és néhány demonstrációs céllal készült „papírlemez” segítségével illusztrálta; az egyik, 26 cm 2 -es példányon 432, 17x12 cm-es könyvoldalt sikerült kódolva tárolni, míg egy másikról egy rövid, 45 másodperces videót játszott be az indiai diák. A papírlemezeket a DVD mintájára RVD (Rainbow Versatile Disc) névvel ruházta föl a feltaláló, ugyanakkor egy SIM kártya méretű, hordozható eszközökbe szánt „Rainbow Card” (műanyag) memóriakártya-prototípust is bemutatott, amelynek kapacitása elérheti akár az 5 GB-ot is.

Az igen ötletes találmány előnye a magasabb elméleti kapacitás mellett a viszonylagos olcsóság, egy papír- vagy műanyag lap ugyanis még mindig legalább tízszer olcsóbb, mint a CD és DVD lemezeknél használt speciális polikarbonát. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a papír jóval inkább környezetbarát anyag, illetve, hogy a jövendő szkenner-meghajtó is olcsóbb lehet a jelenlegi optikai megoldásoknál. Mindezek együttvéve komoly érvek a találmány mellett, különösen ha a szegényebb fejlődő térségek informatikai ellátottságának fejlesztését tekintjük.