Az Egyesült Államokban egy az elmúlt évben született ítéletben - melyet a texasi főállamügyész és a Microsoft indított a spamküldő Ryan Pitylak ellen - több mint 1.3 millió dollár kártérítés megfizetésére kötelezték a spammert.

[Csizmazia István - VirusBuster] Pitylak 25 millió 2004-ben postázott kéretlen levélüzenet küldéséért vallotta magát bűnösnek, és állítólag igen jól keresett ezzel, hiszen minden olyan emailre, amelyre valaki válaszolt, mint létező email címet és ügyfél adatot el tudta adni egy cégnek - akik minden egyes működő adatért 4 és 9 dollár közti összeggel honorálták fáradozásait. És hogyan volt képes ez a mindössze huszonnégy esztendős egyetemista kifizetni ezt a hatalmas büntetést? A több mint 500 ezer dollárt érő házából és elárverezett BMW gépkocsijából.

2005-ben az egyik legjelentősebb internetes vállalat, az AOL elérte, hogy egy amerikai törvénykezés által hozott ítéletben engedélyezték, miszerint a spamküldők vagyonából fedezhető a mintegy 16 millió dolláros kártérítés. Mindeközben a Microsoftnak is sikerült egy másik perben - a szakmai berkekben csak spamkirálynak aposztrofált - Scott Richter ellen egy hasonló feltételekkel történő 8.75 millió dolláros kártérítést elérnie.

Ausztráliában Wayne Mansfield volt az első - ő reklámküldéssel többszázezer dollárt keresett havonta - akit hasonlóan szigorú feltételekkel itéltek el a spam ellenes törvények megsértése miatt. Az Ausztrál Kommunikációs és Média Felügyelet azzal vádolta Mansfieldet és a Clarity1 elnevezésű cégét, hogy kéretlen levélszemét üzenetek millióit terítették szét alkalmankénti 100 dolláros árért.

Még számtalan olyan spamterjesztő létezhet, akiknek hasonlóan "ebül szerzett" vagyonát szinte felbecsülni is lehetetlen. Mindazonáltal bizton állíthatjuk, hogy valaki mindig jól jár ezekkel a spam üzletekkel - nyilatkozta Brett Watson, a Macquarie University's Division of Information and Communication Sciences munkatársa. Szerinte az a fő probléma, hogy a spammelés zavarba ejtően olcsó.

Mindössze néhány száz dollárért milliónyi kéretlen reklám email vagy adathalász üzenet kiküldését lehet megvásárolni - tette hozzá Donald Robertson, az Ausztrál Kommunikációs és Média Felügyelet szóvivője. Hasonlítsuk össze ezt az összeget azzal, hogy ha minden valódi levélnél papírra, borítékra, valamint darabonként 50 centes postaköltségre is költeni kellene.

És csekély erőfeszítés mellett ily módon mekkora nyereség érhető el. Még az egyszerűbb spam is elcsábíthatja a számítógép felhasználókat, hogy váljanak meg a pénzüktől. Egy megrendelési naplóállomány felfedte - amelyet az Amazing Internet Products honlapján találtak - hogy majdnem 6000 ember rendelt potom 62 dolláros áron pénisz növelő kapszulákat, miután "Növeld meg a férfiasságodat" ("Make your penis HUGE") témájú email üzenetet kapott. A Wired.com adatai szerint a megrendelést leadó levélírók között befektetési tanácsadót, vállalati elnököt, masszőrt, sőt állatorvost is találtak.

Mansfield azt mondja, megdöbbentő, milyen sok ember válaszolt a spam levelekre a tavalyi esztendőben. Nem történne ez meg, ha maga a módszer nem működne.

A spam ellenes törvények önmagukban még nem teszik a spammelést kevésbé jövedelmezővé. Watson szerint az úgynevezett "becsületes spammerek" - mint amilyen például Mansfield, akit egyébként a szövetségi bíróság 1 millió dollárra, cégét pedig 4.5 millió dollárra büntetett - valószínűleg fel fognak hagyni ezzel az üzlettel. Mindez azonban nem csökkentette a ránk zúduló spam áradatot. Sőt, a többi spammer ennek hatására még jobban a háttérbe húzódott és sokkal ravaszabbá vált. Esetükben a szó szoros értelmében vett szervezett bűnözésről beszélhetünk.

A queenslandi számítógépes bűnözés elleni rendőrségi-egység több tízezer dollárt fülelt le egy akcióban az úgynevezett közvetítőkre (mules) lecsapva, akik saját bankszámlájukra utalva, majd onnan a tengeren túlra továbbküldve mosnak tisztára különböző ausztráliai banki csalásokból, lopott banki azonosítókról származó pénzt - állítja az AusCERT 2006 évi Australian Computer Crime and Security felmérése.

Brazíliában a rendőrség korábban már felszámolt egy olyan csaló bandát, amely becslések szerint 5.8 millió dollárt gyűjtött össze mintegy 200 különböző számláról olyan lopott hitelkártya adatokkal, amelyeket korábbi, trójai programokkal való támadással szereztek meg. A Gartner kutatócsoport összesen 2.8 milliárd dollár nagyságúra becsüli azt a teljes pénzügyi veszteséget, amely az USA-ban 2006-ban különféle jelszó-lopó akcióknak tulajdonítható.

Watson szerint már léteznek olyan internetes csevegőszobák (chatrooms) is, melyekben adathalászok hirdetik szolgáltatásaikat. A kéretlen reklám levélszemét jelenleg olyan, mint az olyan mag, ami köves, sziklás földre hullik. De úgy tűnik, ez a csekély százalék is elég a csalóknak és a terjesztőknek ahhoz, hogy megadja nekik a spamküldéssel elérhető és könnyen megszerezhető, de busás jövedelmet.