Akár több mint öt évre is rács mögé kerülhetnének a cyberbűnözők, ha a tagállamok elfogadják az Európai Bizottság által tervezett szigorításokat.

Az Európai Unió tagállamainak többségében jelenleg viszonylag olcsón, 1-3 éves szabadságvesztéssel úszhatják meg a rajtakapott internetes bűnözők. Ezen szeretne változtatni az Európai Bizottság a Financial Times jelentése szerint: az új szabályok alapján akár 5 évet meghaladó börtönbüntetést is kiszabhatnának majd az internetes bűncselekmények elkövetőire.
Radomir Jansky, az Európai Bizottság Jogérvényesülés, Szabadság és Biztonság Főigazgatóságának számítógépes bűnözéssel foglalkozó vezető tisztségviselője egy amszterdami rendezvényen úgy nyilatkozott, hogy a tagállamok többségében hatályos büntetési tételek nem elég elrettentők a bűnelkövetők számára, miközben a vállalatok és az államigazgatás védekezésre fordított költségei folyamatosan emelkednek.

Több millió gépbe törtek be
Az észtországi és litvániai informatikai rendszerek ellen az elmúlt két évben indított nagyszabású támadások ráirányították a figyelmet arra, hogy Európában erősebben kell védekeznie a cyberbűnözés ellen - fogalmazott Jansky. Egyes országok, mint Észtország, Litvánia, Franciaország, az Egyesült Királyság vagy Németország már szigorította a büntetőtörvényeit, de az Európai Unió azt szeretné elérni, hogy az egyes tagországok harmonizálják büntetőjogi gyakorlataikat.

Az internetes támadások nem csak megbéníthatják a kritikus infrastruktúrákat, de az európai polgárok is egyre súlyosabb fenyegetésekkel kénytelenek szembenézni például a számítógépes vírusok terjedése vagy a személyes adatok, mint például a bankszámlaszám jogosulatlan felhasználása következtében. 2008-ban például a Symantec felmérése szerint mintegy 4,7 millió számítógépbe törtek be hackerek az európai, közel-keleti és afrikai régióban. A statisztikák szerint jelenleg az EU állampolgárainak 51 százaléka, míg az európai vállalatok 93 százaléka használja rendszeresen az internetet.

55 millió euró a védekezésre
A szigorúbb szabályozás mellett az EU egy páneurópai figyelőrendszert is kiépítene, amelyen át az egyes tagországok gyorsan jelezhetnék egymásnak a rendszereik elleni támadásokat. A 2005-ben elfogadott informatikai rendszerek elleni keretszabályozást a tervek szerint az év végéig frissítik. A tagországok nem kötelesek átvenni az ajánlásokat, de a korábbi tapsztalatok alapján a többségük átültette a rendelkezéseket a saját jogrendjébe.

A cyberbűnözés elleni küzdelemre az Európai Unió a következő négy évben összesen 55 millió eurót fordít a Safer Internet (Biztonságosabb Internet) alapból, míg az idén a bűnüldözésre fordított 70 millió eurós alap egy részét is az internetes bűnözés elleni küzdelemre költik.