Finnországban 45,4%, Lengyelországban 42,4%, Szlovéniában 41,2%, Magyarországon pedig 40,3% a Mozilla Firefox böngésző piacrészesedése.
Észtországban, Görögországban, Lettországban, Romániában, Ausztriában és Horvátországban, valamint Óceániában, azaz Ausztráliában, Új-Zélandban és a Csendes óceán déli szigetein a Firefox 30%-os piacrészesedéssel büszkélkedhet.
A Mozilla szabad forráskódú böngészője 20%-os részesedést mondhat magáénak Írországban, Svédországban, Franciaországban, Belgiumban, Lichtensteinben, Svájcban, Olaszországban és Bulgáriában.
A Wired magazin szerint a Firefox ezt a sikert a jobb és hajlékonyabb nyílt forráskódú programozók önkéntes seregének köszönheti, akik a program fejlesztése mellett szinte azonnal le is fordítják a legelterjedtebb nyelvekre. Vegyük például azt, hogy míg a redmondi mamut, a Microsoft harminchat nyelvet támogat, addig a Firfox böngészőt több mint negyen különböző nyelven használhatjuk, és ez a szám a mostani Firefox 3 beta verzióval még tovább gyarapodik.
A XiTi Monitor felmérése azt állapította meg, hogy globálisan az Internet Explorer 66,1%-kal vezeti a böngészők népszerűségi listáját, és a Firefox újabb rekordot megdöntve, 28% részesedéssel a második helyet foglalja el. A harmadik helyen az Opera áll 3,3%-os részesedéssel, a Safari pedig 2%-kal a negyedik helyen áll.
A XiTi Monitor azt is megállapította, hogy a Firefox felhasználók 90%-a a legújabb Firefox 2 verzióval böngészik az interneten, ehhez képest az Internet Explorer felhasználóknak kevesebb mint fele tért át a régi és bizonytalan Internet Explorer 6-ról az újabb Internet Explorer 7-re.
Megjegyzésképpen az Opera szerint a XiTi Monitor módszerei hibásak, és például kifelejtik Oroszországot. Ezt leszámítva a Firefox jól helyezkedik a fő vetélytárs, az Internet Explorer-rel szemben, aminek egyesek örülnek, mások nem, de a lényeg az, hogy a XXI. században a nyílt forráskódú böngészőnek komoly hangja lehet. |
