Felbontás: 10 effektív megapixel (3456 x 2592)
Optikai zoom: 18x (27-486 mm)
Videorögzítés: 640 x 480/320 x 240, 30 képkocka/másodperc, hanggal
LCD kijelző: 2,5", 230 000 pixel
Memóriakártya: xD/SD/SDHC + 58MB belső memória
Energiaellátás: 4 db AA elem
Aktuális bruttó kisker. ára: kb. 80 000 Ft
Kívülről
A FinePix 8100fd elvileg a kor ábbi FinePix 8000fd utódja, vagyis ráncfelvarrott verziója kellene hogy legyen, a ráncok azonban nem kerültek plasztikai sebész keze alá. A két gép kívülről az utolsó részletig teljesen megegyezik egymással, különbségre csak a 8 MP-ről 10 MP-re növelt felbontásra utaló felirat utal, tehát valójában régi ismerőssel van dolgunk.
A gép külső megjelenésében az SLR világot idézi, a kezelőszervek kiosztása és az egész felépítés a klasszikus hagyományokat követi. Alapszíne fekete, melyet króm/alumínium hatású részletek teszik izlésessé. Maga a külső borítás teljes egészében műanyag, de kidolgozása igényes és precíz. A markolati rész elöl és hátul jól tapadó, kissé rücskös gumival van borítva. A jó összahatást rontja egyrészt az akkumulátor ajtó, mely kinyitás után lötyög, mozgása esetlen mintha hibás vagy törött lenne, másrészt az A/V kimenet/hálózati áram bemenet ajtó. Utóbbi ugyanis gumiból van, és bár kívülről jól és precíznek néz ki, körülbelül olyan körülményes használni mint a régi vizipisztolyokon a beöntő nyílás kupakját. Nagyon furcsa.
A gép megjelenése összességében véve nagyon igényes és esztétikus, szívesen járkál vele az ember.
Kezelőszervek, egonómia
A gép fogása maximálisan stabil, a markolat formájának és méretének köszönhetően a gép jó mélyen a tenyerünkbe süllyed. A stabilitást növeli a fent említett gumiborítás, melytől szinte kézhez ragad a gép. A fogás tehát jó, csupán a markolat és az objektív közötti rés kicsit keskeny, amitől ujjainknak nincs mozgástere, körmünk pedig karmolás nyomokat hagy az objektív oldalán.
A gép tetején találjuk a módtárcsát, az exponálógomb körül lévő zoom gombot, a be-ki kapcsolót és még két funkció gombot. Minden kézre esik, használat közben viszont néhányszor előfordult, hogy zoomolás helyett kikapcsoltam a gépet. A be-ki kapcsoló ugyanis egy síkban van a zoom gombbal, nagyon közel egymáshoz, és mindkét funkciót folyamatosan használja az ember. Fotózás közben tehát ujjunk hajlamos téveszteni, ez a megoldás tehát nem tökéletes.
A hátlapon lévő gombok elhelyezése logikus és érthető. Az EVF/LCD gombot egykezes fogás mellett is tudjuk nyomogatni, a többit nem igazán. Ezalól kivétel az "F" gomb, mely viszont a gép normális használata közben folyamatosan a hüvelykujjunk alatt van. Sokszor nyomtam meg akaratlanul, és idegesítő hogy mozgás közben figyelni arra hogy ne nyomjuk meg ezt a rosszul elhelyezett gombot. A géppel jó mozogni, mivel kikapcsolt állapotban megfelelően lapos. Súlya sem nagy, ahogy külső méretei sem. Nyakban lógva kellemes utitárs.
Kijelző, kereső
Örömteli, hogy átnézeti kereső is van a gépen; üröm az örömben, hogy a látvány rajta keresztül nem egy csúcsminőség. Manuális funkciókkal felszerelt gép lévén szinte a használhatóság határát súrolja. Természetesen látszik az előttunk lévő táj, a felbontás viszont nem engedi, hogy például a mélységélességet tudatosan szabályozzuk, pedig a gép manuális funkciói erre lehetőséget biztosítanak. Ráadásul a kép színvilága elég mesterkélt, ami miatt a megfelelő expozíciót sem lehet pontosan érzékelni. Ebből kifolyólag olyankor fanyalodik rá az ember, ha például erős napsütésben már alig lát valamit a kijelzőn, komponálni viszont nem tud vele.
Az 2.5 collos, 230 ezer pixeles LCD kijelző esetében jobb a helyzet, ahol csak lehet ezt érdemes használni: a színvilág természetes, túlzásoktól mentes. Mind az átnézeti kereső, mind a képernyő a kép 97%-át fedi le.
Menürendszer, üzemmódok
A kompakt kategóriában fontos, hogy a felhasználó gyorsan el tudjon igazodni, és ne okozon problémát a menüben való navigálás. A legtöbb mai kompakt gép esetében ezt sikerült is elérniük a fejlesztőknek, ami miatt a különféle gyártók temékei között sok hasonlóságokat fedezhetünk fel. Ez alól kivétel a FinePix 8100fd, és emiatt nem is igen sikerült megszoknom a menürendszer logikáját: egy hét használat után is furcsának, egyes funkciók elhelyezkedésének vonatkozásában logikátlannak tűnik.
A módtárcsán nagyjából a szokványos funkciókat találjuk. A profi gépekhez hasonlóan a manuális beállítások lehetőségének teljes választéka megtalálható, ami markáns jellemzője a 8100fd-nek. SP módban 13 programmód közül válogathatunk, Dual Shot Mode-ban pedig két fotó készül, egy vakuval és egy vaku nélkül. Elgondolkodtató, ennek vajon mekkora gyakorlati haszna van. A módtárcsa mellett lévő két gomb segítségével közvetlenül kapcsolhatjuk ki és be az arcfelismerést illetve a képstabilizátort. Mindkettő kéznél van és hasznos.
Maga az arcfelismerés rendszer amíg a modell szemben áll, jól működik, maximum 10 emberi arcot talál meg és követ. A körülményeknek megfelelően a portrézásnál klasszikusnak számító beállításokat végzi el a FinePix 8100fd, mégpedig gyorsan. Az expozíciót is úgy állítja be, hogy a fotózni kívánt arc élvez prioritást ebben a vonatkozásban, és ilyenkor a vörösszem kompenzálást is automatikusan elvégzi. A hátoldalon lévő “F" gyorsmenü gomb nagyon hasznos - lehetne. Ugyanis három funkciót hív elő: ISO beállítás, a kép mérete és a “FinePix szín"-nek keresztelt színbeállítás. Ezekből gyakorlatilag az ISO beállítás az a menüpont ami megérdemel egy gombnyomásnyi elérést, ami mellett a fotós nyilván szívesen látná mondjuk inkább a fehéregyensúly vagy más gyakran használt érték beállításának lehetőségét.
Autofókusz vonatkozásában választhatunk a középpontos, mátrix és kézi beállítás között. Maga az autofókusz a jelenlegi technikai szinvonalnak megfelelő sebességű és pontos, a fotók élesek lesznek. Kevés fénynél a segédfény assisztál és jól végzi feladatát, valamint tele állásban is megbízhatóan állítja be az élességet, bár ilyenkor természetesen érezhetően lassul a rendszer. A fókuszt manuálisan is állíthatjuk, bár használata nem jelent korlátlan örömet. Bekapcsolásához ugyanis a menüben egy többlépcsős műveletet kell végrehajtani, ehhez párosul a fentebb említett, átnézeti keresővel kapcsolatos probléma. Kézzel fókuszálni, tudatosan komponálni ilyen vonatkozásban a gyakorlatban tehát nemigen lehet a FinePix 8100fd-vel.
Optika, képminőség, érzékelő
A FinePix 8100fd legfőbb ismérve a hatalmas, 18-szoros átfogású optikai zoom-os objektív. Egy ekkora átfogású optikának a DSLR rendszerekkel szemben vitathatatlanul vannak előnyei: az integrált lencserendszer igénytelen, nem kerülhet por a CCD-re. Nem kell optikákat cserélgetni és előtét lencsékre sincs szükség. Az embernek mindig kéznél van és startra kész a hatalmas, 27-486mm-es zoomobjektív. Külön dícséretet érdemel a 27mm-es nagylátószög, mely egyre gyakrabban található meg a kompakt gépek világában. A leggyakrabban használt 35mm-es nagylátószög ugyanis gyakran, például beltéri fotózáskor egy családi fotó elkészítéséhez nem elég.
Dual Image Stabilisation: a Fujifilmék háza táján így nevezik a hardveres és szoftveres képstabilizálás együttes alkalmazását. Utóbbi elnevezése "Picture Stabilisation", mely a szokás szerint az ISO érzékenységet növeli, amennyiben szükség van erre. A hardveres része a dolognak viszont már egy CCD elmozdításos rendszer, amire panasz nem lehet. Élvezetes dolog, hogy a rendszer jóvoltából a gépet megragadva 486mm-en még 1/80mp-es záridő mellett is éles képeket lehet gyártani. További pozitívum, hogy az automata fehéregyensúly jól vizsgázott, minden körülmények között megtalálta a jó beállítást és a képek színvilága természetes lett, emellett kézzel is beállíthatjuk. A rendszer nagyon jó, ehhez nincs is több hozzáfűznivaló.
Képzaj vonatkozásában vegyes gondolatok fogják el az embert, mert be kell ismerni, hogy a képek viszonylag zajmentesek, ugyanakkor nem is túl szépek. ISO 400-nál jelenik meg igazából látványosan a képzaj, de még itt is a megszokott mértéknél alacsonyabb, innen felfelé viszont nagyjából atlagosnak mondható. Emellett viszont megmutatkoznak a képeken a szoftveres zajszűrés összes jelei: a képek nem részletgazdagok, inkább mosottak.
ISO 64, 100, 200, 400, 800, 1600, 3200, 6400
Az elkészített fotók nézegetésekor az a legelső benyomása az embernek, hogy valahogy nem természetesek, hanem ridegek és mesterkéltek. Jobban megfigyelve a kicsi dinamikatartomány miatti kiégett részek, a reális, de valahogy mégis kicsit életidegen színvilág és az elnagyolt részletek tűnnek fel a szemlélőnek. Valahogy az egész úgy ahogy van kicsit műanyagos, mesterkélt hatása van. A gép egyébként kizárólag JPG formátumban rögzíti a fotókat, ami eleve határt szab a későbbi műveletek elvégzésében.
Valójában ha a gép tudását, szélsőséges paramétereit mérlegeljük, arra kell logikusan következtetnünk, hogy a viszonylag alacsony vételárat úgy tudták kipréselni, hogy sok vonatkozásban nem a mai csúcstechnológiát alkalmazták. Valószínűleg ez köszön vissza a képminőségben.
Kromatikus aberráció, vignettálás és torzítások vonatkozásában nagylátószögben egyaránt átlagosan teljesít a FinePix 8100fd, míg tele állásban például már nagyítás nélkül is látható lila részeket lehet felfedezni, és ezen rekeszeléssel sem igen lehet változtatni. Pontosabban nem is kell nagyon keresni a hibákat, mert szemmel láthatóak. Persze ezt nehéz szívvel lehet negatívumként említeni ekkora zoomátfogás mellett, egy relatíve alacsony vételárú kompakt esetében. Viszont ha valaki eltökélte hogy ultrazoom kamerát szeretne, ezzel a jelenséggel számolnia kell. Muszáj azonban hozzátenni, hogy van a piacon olyan alternatíva, melynél ebben a vonatkozásban némileg kisebb a probléma mértéke. Azt pedig tudomásul kell venni, hogy erre - ahogy néhány más, már említett problémára - egyedül egy SLR szett a megoldás.
Memória
A Fujifilm FinePix 8100fd a saját xD rendszer mellett szerencsére fogadja az SD, SD/HC kártyákat is.
Vaku
A beépített vaku fényereje kategórián belül az átlagnál nagyobb, a gyári adatok szerint 0.5-8 méterig működik megfelelően. A megadott adatok reálisnak is tűnnek. Az i-Flash elnevezésű technológia arra hivatott, hogy figyelje, elemezze a finom átmeneteket és ennek megfelelően igazítja a vaku fényerejét. Ennek eredménye a láthatóan természetes színek vakuzáskor, valamint kevesebb energiára van szükség a működtetéshez. A gyár szerint az automatika minden létező körülményt - például a hátteret is - figyelembevesz, az eredmény pedig jó - az expozíció tényleg mindig nagyon pontos.
Találunk a gépben szoftveres vörösszem korrigáló funkciót. Maga a vörösszem kompenzálás akkor működik rendesen, ha a hagyományos, elővillanásos lehetőséget együtt használjuk a szoftveres rendszerrel, ilyenkor biztosra vehetjük hogy nem lesznek világító vörös szemek a családi albumban. Maga a vaku csak a mechanikus gomb megnyomásával nyitható ki, tehát automata módban magától nem működik a vaku. Vakupapucs sajnos nincs a gépen.
Sorozatfelvétel, videorögzítés
30 képkocka/másodperc sebességgel rögzít a FinePix 8100fd mozgóképet kétféle, 640 x 480 és 320 x 240 pixeles felbontásban. Az elkészített anyag AVI formátumban kerül a memóriakártyára. Az elkészített videók szépek, a stabilizátornak köszönhetően nincs látható kézremegés. Felvétel közben viszont nem lehet zoomolni.
Áramellátás
Négy darab ceruzaelemmel működik a gép, melyek a jól megtervezett markolatban helyezkednek el. Körülbelül 350 képet lehet egy garnitúra elemmel készíteni, ami jó teljesítmény, de utazás közben a legrosszabb esetben is csak a legközelebbi kisboltig kell elmennünk, mivel ceruzaelemet mindenhol lehet kapni.
Összegzés
Vegyes érzelmekkel csomagoltuk el a Fujifilm FinePix 8100fd-t. Nagyon szemrevaló, kellemes, jó fogású gépet ismertünk meg, az első ránk gyakorolt hatása tehát jó. Az objektív hatalmas zoom átfogása az, ami meghatározza a gép jellegét. Kétségkívül rendkívül nagy használati értéke van az erős zoom-nak és a nagylátószögnek.
Figyelembevéve a manuális funkciókat, zavarba ejtő az a tény, hogy a képek minősége hagy némi kívánnivalót maga után. A gyár ráadásul úgy reklámozza a FinePix 8100fd-t, miszerint "elérhető alternatíva a terjedelmes SLR rendszerekkel szemben", valamint hogy "az ultrazoom-ok standardja". Ezek az állítások nem állják meg a helyüket. Képminőség és a tudatos komponálás vonatkozásában nem lehet összehasonlítani egy SLR szettel, ha pedig ultrazoomot szeretnék vásárolni biztosan megfontolnám, hogy körülnézzek az Olympus vagy a Panasonic termékei között is.
A hobbifotós viszont valószínűleg azért nem választaná, mert - az ekkora zoom átfogás kivételével - számára fontos funkciókkal, minimum ilyen, vagy jobb képminőséggel bíró, zseb méretű kompaktot is választhat hasonló áron. Marad tehát a zoom átfogás, és persze a konkurens ultrazoom gépek, mint szempont a döntésben. A Fujifilm FinePix 8100fd vásárlásakor úgy tűnik a legfontosabb szempont nem más mint a szubjektív megítélés, az, hogy valaki beleszeret a gépbe. Sokaknak ez a legfontosabb, és ez nem is baj.
Muszáj azonban megemlíteni, hogy jelenleg még kapható a korábbi modell, a Fujifilm FinePix 8000fd bruttó 55 ezer forintos vételáron. Gyakorlatban alkalmazható különbséget nem találunk a két gép között, a kissé nagyobb felbontás ugyanis nem nevezhető annak. Ha valakinek tehát nagyon megtetszik a Fujifilm FinePix 8100fd, gondolkozzon el a régi modell megvásárlásán.
