A Nikon új, (viszonylag) olcsó kategóriás DSLR gépváza mondhatni éppen
jó időben jelent meg, mivel az ilyen gépeknek manapság nagyon megugrott
a népszerűsége. Ennek főbb okai közé lehet sorolni a jó képminőséget, a
cserélhető optikát és persze a divatot, melyet mellesleg legfőképpen a
gyártók diktálnak. Nekik ez a helyzet nagyon fekszik, mert mindig lehet
fejleszteni, újjal előrukkolni, és eladni. A Nikon D5000 azért
izgalmas, mert rendelkezik néhány olyan képességgel, melyekkel
kategóriatársai (egyelőre) nem dicsekedhetnek.
Feltétlenül kategóriába kell ma már sorolni minden egyes új
fényképezőgépet, hiszen rengeteg típus van. A kategorizálás ma már egy
mánia, és sokszor inkább beskatulyázást takar. Nagyon fontos, hogy a
"piaci szegmensben" (így hangzik például a gyártók PR-eseinek egyik
kedvenc kreált és magyartalan kifejezése) hol helyezkedik el. Sok
kevésbé hozzáértő vevő az ilyen címkék, álkategóriák és a reklámok
alapján választ, miközben lehet hogy meglévő gépe egyébként sokáig
tökéletesen megfelelne továbbra is, vagy egy olcsóbb vagy más típus is
jó szolgálatot tenne.
Ez azért is érdekes, mert a mai kvázi fejlesztéseket figyelve néha
kétségei támadnak az embernek, vajon a fejlesztők a leendő
felhasználókat, vagy sokkal inkább inkább a gyártók marketing osztályát
szeretnék kielégíteni találmányaikkal. Egy találmány vagy fejlesztés
egy fényképezőgép esetében akkor számít hasznosnak, ha a végeredmény,
tehát maga az elkészített fotó vonatkozásában meglátszik a pozitív
hatása, egyszóval jobb lesz tőle a fotó. Márpedig a mostani
"fejlődések" köztudottan legtöbbször nem ezt a célt szolgálják.
Eme kikívánkozó eszmefuttatás alapján vizsgáljuk meg egy rövid és nem
mindenre kiterjedő ismerkedés erejéig azt, hogy a Nikon D5000 valóban
értelmes fejlődésen ment-e keresztül, jobb-e például, mint mondjuk a
méltán népszerű D60.
Tesztgépünk nem tartozik a nagyon drága gépvázak közé, ami miatt
vélhetően sokan lesznek, akik megveszik. "Ideális családoknak és
hobbiotósoknak" - áll a hivatalos közlésben, emiatt valószínűleg nem
professzionális felhasználók fogják elkapkodni, és nem lesz kihasználva
a gép minden tudása. Sokmindent tud ugyanis a Nikon D5000, melyet a
gyár a D60 és a D90 közé helyezett el a sorban (íme a kategorizálás),
és sokkal több mindenre használható, mint amit a beskatulyázás sugall.
Jogos a megállapítás, miszerint a D90 egyszerűbb és elérhetőbb
verziójáról van szó, valamint elég egyértelmű, hogy a Canon EOS500D
alternatívájaként fog szerepelni. Nézzük meg közelebbről.
Kívülről
Az első élmény mindig mindenben meghatározó. A Nikon D5000
kézbevételekor két ellentmondó érzés áll egymással szemben: feltűnöen
jó, komfortos a gép fogása, viszont erős a műanyagos érzés - de
vonatkoztassunk el most ettől. A gép ergonómiája kiváló. Aprócska, de
annál hasznosabb megoldás a két kezes fogásnál éppen a középső ujjunk
alá eső kitüremkedés, mivel stabil fogást biztosít a gép kezelése
közben. Akkor érezteti igazán hatását a kis bütyök, amikor a hátlapi
bal oldalon lévő gombokat nyomogatjuk hüvelykujjunkkal.
Íme a hasznos "bütyök"
A markolat fogása kiváló, nem biztos hogy "ebben a szegmensben"
találunk ennél jobbat. A tervezés jó, de az is igaz, hogy tervezők
nagyobb darab anyagon kísérletezhettek, ugyanis a D5000 viszonylag
nagy, illetve főként magas: a különbség elég feltűnő a D60-hoz vagy a
Canon EOS 500D-hez képest. A hüvelykujj alatt gumiborítás található, a
markolat viszont csak gumi utánzat, valójában műanyag. Kár, mert ez
fotózás közben egész nap olcsóságot sugall.
A gép kis tömege, kellemes, stabil fogása, és a kifogástalanul és
értelmesen elhelyezett kezelőszervei miatt nagyon kellemes társa a
fotósnak. Bár háza műanyag, kivitele első osztályú. Minden mozgó rész
és ajtó szépen, pontosan működik. Az egyetlen negatív dolog ami feltűnt
az az, hogy az akkumulátorajtó kinyitásakor az akkumulátor egyből
kiesik, mivel nincs rajta egy plusz biztonsági retesz.
Összesítve: a D5000 ergonómia szempontjából nem szenved
kompromisszumoktól (kivéve a műanyag markolatot), ebből a szempontból
kicsit jobb mint a D60, igazán öröm vele a fotózás.
Kijelző, kereső
Máris az új Nikon legjellemzőbb tulajdonságánál tartunk: a 100%-os
képfedésű kihajtható és forgatható kijelzőnél. Régebbi fotósok, akik
már aktívak voltak a filmes korszakban általában nem értékelik, viszont
akik netán kompakt, vagy kihajtható bridge gépet nyúztak hosszabb
ideig, felkapják majd a fejüket a D5000 láttán. A kihajtható
képernyővel való fotózást lehet szeretni és lehet feleslegesnek is
tartani, viszont akik megszokták, azok ragaszkodnak hozzá.
Az biztos, hogy összehasonlíthatatlanul könnyebb komponálni, és
szokatlan vagy extrém kompozíciókat kreálni egy ilyen kijelzővel.
Probléma csak akkor van, ha állványra tesszük a gépet: mivel a képernyő
"zsanérja" alul, egy vonalban van a gép aljával, az állványtalp útban
van, és erősen korlátozza a képernyő kihajthatóságát. Nagy kár, hogy a
Nikon nem tudott valami Sony A350-hez hasonló megoldást találni erre a problémára (igaz, ez a kijelző nem forgatható).
Állványon ennyire lehet kihajtani a kijezőt
Ebből tehát kiderült, hogy "Live View", tehát élőkép funkció is van a gépben,
aminek egyetlen hátulütője a nagyon lassú automata élességállítás, de
erről később. A kijelző használatával tehát mozdulatlan tárgyakat, vagy
beállított témákat lehet fotózni, minden mozgásban lévő dolog esetében
továbbra is az átnézeti keresővel kell komponálni. Maga a kijelző
egyébként nem egy csúcstechnológia: 2,7 col képátló, 230 ezer pixeles
LCD - valószínűleg ennek is jótékony szerepe van a gép viszonylagos
alacsony árában.
A kijelző felbontása élőkép használata esetében ugyanis elegendő a
precíz élesség állításhoz, mivel két lépcsőben belenagyíthatunk az
optika által látottakba. Amennyiben élőképpel fotózunk, valószínűleg
gyakran folyamodunk ehhez a módszerhez. Az élőkép többféleképpen
megjeleníthető: az exponálógomb mellett elhelyezkedő "Info" gomb
többszöri megnyomásával elénk tárulnak a különféle verziók.
Az átnézeti keresőnek 0,78-szoros nagyítása van, és 95%-os a
lefedettsége. Ezzel nagyjából a középmezőnybe tartozik, és nem éri el a
D90-es minőségét. Igaz, így is jobb mint néhány hasonló kategóriájú
gépé, panaszra tehát tulajdonképpen nem lehet ok. Használata esetén a
képernyőn jelennek meg a beállított értékek. Ebből a szempontból igazán
nem lehet panasz, ugyanis a megjelenő információk bőségesek - talán
innen látható a leginkább, hogy kezdőknek és amatőröknek is készült a
gép. A képernyő bal oldalán például egy animált grafikus ábra jelzi
számunkra világosan a blende/exponálási idő kombinációját, nagyon
szemléletes módon. A különféle funkciók vagy beállítások alkalmával
pedig mindig megjelenik valami animált, látványos ikon vagy ábra, ezzel
segítve a kevésbé szakavatott fotóst.
Érzékelő, optika
A gép egyik fő erőssége a 12,3 effektív megapixeles, 23,6 x 15,8 mm-es
Nikon DX CMOS érzékelő. Legnagyobb felbontásban 4288 x 2848 pixeles
képeket gyárt. A gépre minden Nikon F-bajonettes optika rárakható,
azonban autofókusz motor nincs a gépben.
Menürendszer, üzemmódok, funkciók
Autofókusz vonatkozásában jó hír, hogy a rendszer teljes
egészében a D90-től származik: a 11 pontos rendszer gyors és pontos,
valamit amennyiben a befókuszált téma elmozdul, képes követni. AF motor
viszont nincs a gépben, többek között emiatt is viszonylag alacsony a
gép vételára. Szerencsére ma már elég nagy a választék az autofókuszos
Nikon bajonettes optikákból a boltokban - ez meglátszik a D60
népszerűségén is.
Élőkép esetében élességállítás vonatkozásában már más a helyzet, mivel
ebben az esetben a kontrasztérzékelős rendszer lép életbe, ami nagyon
lassú. A lassúság olyan mértékű, hogy még lassan mozgó témákat is
lehetetlen fotózni vele. Ez persze nem tragédia, mert ilyenkor az
átnézeti keresőre fog váltani a fotós. Speciális vagy extrém
helyzetekben, a kihajtható képernyőt használva, esetleg állványon
viszont már nem siet az ember, és általában amúgy is elidőzik a
komponálással és a beállításokkal, ráadásul ilyenkor szereti kézzel
beállítani az élességet. Azonban meg kell ismételnem azt, mekkora
probléma az, hogy állványon lényegében nem lehet kihasználni a képernyő
kihajtási lehetőséget.
Mindenesetre élőkép módban négy féle AF üzemmód is a rendelkezésünkre
áll: széles mezős, normál mezős, témakövető és arcfelismerés. Utóbbi
megér egy szokásos negatív kritikát: tény, hogy felismer maximum 5
arcot, majd felismerés után nagyjából követni is képes azokat (ha nem
túl gyors a mozgás). Azonban exponálni is kell, és mire a gomb
lenyomása után exponál a gép, a modell vagy már régen elment a másik
szobába, vagy arcára fagyott a mosoly és szörnyű látványt nyújt. Mivel
tehát az autofókusz élőkép esetében lassú, szinte használhatatlan az
arcfelismerés.
A D5000 esetében az első, olcsó kategóriás HD videók készítésére alkalmas DSLR gépvázzal állunk szemben. Akiknek tehát ez fontos, jól járnak
ezzel a típussal - nem biztos ugyanis, hogy sok ilyen potenciális vevő
akad. Olyanok viszont biztosan sokan vannak akik úgy gondolják, hogy
két szerkezet helyett mostantól elegendő lesz egyet hordani, és csak
használat közben fognak a rendszer korlátaival szembesülni.
Motion JPEG (AVI) formátumban HD, tehát 720p (1280 x 720) pixeles
felbontásban lehet videókat késziteni, valamint természetesen kisebb
felbontásban is. HD felvétel esetében a maximális képfrissítés 24
képkocka/másodperc. Ez még nem is olyan nagy baj, mert amúgy tényleg
nagyon szépek a felvételek, de a felvétel maximális hossza csupán 5
perc. Emiatt videokamerának nem, legfeljebb videoklip-felvevőnek
alkalmazható a D5000, és alkalmatlan tipikus családi események, például
iskolai fellépések vagy sportesemények rögzítésére.
Ehhez párosul még a monó hang, ami egy jó minőségű otthoni berendezés
esetében nagy kompromisszumot jelent élményben. Arról már nem is
szólva, hogy egy kazettás vagy DVD-s kamera esetében felvétel után a
kezünkben van a végeredmény, amit azonnal használni lehet, egy
fényképezőgép esetében viszont fájlokat kell keresgélni és letölteni,
egybeszerkeszteni és DVD-re kíírni. Nagyon fontos ezeket a szempontokat
figyelembevenni akkor, ha számba akajuk venni, általában hogyan
szoktunk videózni, mert több mint valószínű hogy nem fogjuk komoly
célra használni a D5000 ebbéli tudását.
Kár, pedig kétségtelen, hogy a D5000 esetében videózáskor a nagyméretű
szenzort használjuk, valamint tetszés szerinti optikát tehetünk a
gépre: akár nagytelét vagy halszemoptikát, tehát bármit. Fotózáskor
állíthatunk rekeszt (mélységélességet), expozíciót, élességet kézzel,
tehát csupa olyan "profi" dolgot, ami az elérhető árú kamerákon nincs
és nem is lesz. Amíg azonban csak 5 percet videózhatunk mono hanggal,
addig ez egy "nesze semmi fogd meg jól" képesség.
Valódi érték azonban a gép 12,3 effektív megapixeles, 23,6 x 15,8 mm Nikon DX CMOS szenzora.
Mondhatni, ez az alkatrész a gép lelke, funkcionális szempontból pedig
tény, hogy komoly optikák használata esetében lényegében
professzionális minőségű fotókat lehet készíteni a D5000-el. Ez persze
szinte majdnem az összes mai olcsó DSLR gépvázra elmondható. Ha pedig
elvonatkoztatunk a marketing osztályokról származó különféle
információktól és csupán mint funkcionális fényképezőgépet vizsgáljuk
az új Nikon-t, nyugodtan mondhatjuk, kiváló gép a D5000 - biztosan
sokan lesznek, akik a professzionális felhasználás különféle területein
meg fognak jelenni ezzel a gépvázzal, hiszen ez már anno a Canon
EOS300D-vel is így történt. A képzaj ISO 3200-ig például így néz ki:
Alább néhány tesztfotó látható, azonban ezek kizárólag a 18-55-ös
Nikkor kitoptikával készültek, tehát ennek tudatában kell megítélni a
képminőséget:
Ezt a képminőséget mérésekkel nyilván ízekre lehet szedni, és ezt meg
is fogják tenni sokan. Azonban sokaknak elég annyi információ, hogy a
D5000-vel is az a helyzet mint a legtöbb manapság kapható olcsó DSLR
gépváz esetében: a kép szuper, és egy ilyen gép birtoklása esetében már
csak az optikák vásárlására kell koncentrálni. Többszörösen drágább
gépváz megvásárlása ugyanis egyáltalán nem fog olyan drámai javulást
okozni a képminőségben, mint a kitoptika kiváltása egy szuper eszközzel.
Expeed képfeldolgozó áramkör a D90-ből - szintén nagyon nagy
előnye a gépnek, ugyanis a szenzor mellett ez a másik elem, mely a
kiváló képminőséget szolgálja, és ebből a szempontból professzionális
szintre emeli a gépet. A gép működése ennek köszönhetően ráadásul
pergően gyors.
Szintén komoly teljesítményt nyújt a Nikon továbbfejlesztett zárszerkezete,
amelyre a gyár 100 ezer exponálásra ad garanciát. Természetesen ilyen,
sőt ennél sokkal többre képes zárszerkezetek régebben is léteztek és
bírták is a strapát, de nem feltétlenül ebben az árkategóriában. A
lényeg a vételár, és ennek fényében a teljesítmény amit a gép nyújt, és
ha így vesszük, örömteli, hogy nem egy lebutított zárszerkezet került a
D5000-be.
ADL, vagyis Active D-Lighting - a dinamikatartomány utólagos
növelését végzi el. Ez a funkció négy fokozatban, vagy automata módban
használható, és az árnyékos részeken a sötétséget, csúcsfényeknél pedig
a beégett részeket kompenzálja. Másképpen fogalmazva a szélsőséges
részeken előhozza a részleteket ami nagyon fontos, mivel a digitális
technika mind a mai napig ebből (és még néhány egyéb fontos)
szempontból nem éri el az analóg technika szintjét. A műveletet
elvégezhetjük utólag vagy fotózás közben, automatikusan is.
Érdemes megemlíteni, hogy az Active D-Lightingon kívül még egy egész
sor utólagos műveletet el lehet végezni a fotókon a gépen belül.
Tulajdonképpen ez hasznos dolog, mivel fotózás után úton hazafelé el
lehet végezni néhány szükséges műveletet, időt spórolva ezzel. A gép
emellett fejlett visszajátszási tulajdonságokkal is rendelkezik, és a
naptár segítégével különféle kritériumok alapján segít keresgélni és
rendezni fotóinkat.
GPS: a gép a Nikontól már megszokott csatlakozónak köszönhetően használható a GP-1 típusú GPS egységhez. A szenzortisztítási rendszer is a D90-től származik, azonban ki is van egészítve a D60-éval is.
Előbbi a szokásos szenzor mozgatással, utóbbi a tükör felcsapódását
követő légörvényt kihasználva működik.
Áramellátás, memória
A D5000 EN-EL9a típusú akkumulátora a gyári adatok szerint 510 fotó
elkészítését teszi lehetővé egyetlen feltöltéssel, és természetesen
asztali töltő is jár a géphez.
Összegzés
Rendkívül - mondhatni túlságosan is - univerzális, vegyes tudású gép a
Nikon D5000. A D60 ehhez képest kifejezetten puritán szerkezet. A
fejlesztés egyszerre ment értelmes, funkcionális és divatos irányba -
nem véletlenül, hiszen a Nikon az erős konkurencia miatt nyilván
szeretett volna nagyot dobni. Szerencsére a Nikon a leglényegesebb
területeken nem vállalt kompromisszumot hanem inkább a D90-től adoptált
részegységeket, ami miatt komoly elvárásoknak is megfelel a gép, és
professzionális teljesítményt képes nyújtani. Ebben a vonatkozásban
csupán egyetlen hiányossága van, amit most itt utólag jegyzek meg:
nincs rajta munkablende (az olcsó Canon gépeken például van) - nagy
kár. A különféle új funkciók tehát értékesek, bár itt-ott korlátozva
vannak. Az ilyen korlátok egyes esetekben már olyan mértékűek, ami a
használatot akadályozza, tehát egyáltalán nem teljes az öröm.
Az amatőrök is élvezni fogják a gép kezelését, mivel részletes és
szemléletes menüje szinte felér egy ingyenes fotótanfolyammal.
Ugyanakkor van a gépben egy sor felesleges és divatos, bár ma már
szinte kötelező tudás is, melyre a fotós azt mondja, hogy köszöni, de
nem kéri. Igaz, sokan vannak akik szeretik a csúcstechológiát, és
szeretnek kísérletezni.
A dolog szépséghibája az a makacs tény, hogy a Nikon D60, Canon
EOS1000D, a Pentax K-M, Sony A200 és társai nagyjából 100 ezer
forinttal olcsóbbak. Ennek fényében már másképpen ítélheti meg a
helyzetet a potenciális vevő: mivel a D5000 "hiperuniverzális", nincs
olyan felhasználó aki minden tudását kihasználná. Senki nem tart majd
igényt ugyanis a professzionális funkciókra és a szuperautomatikákra
egyaránt, ezért azt érezheti, hogy egy sereg olyan funkcióért fizet,
melyeket soha nem fog használni.
"Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka" - a vételár ismeretében az
ember elgondolkodik: a DSLR felhasználó eleve vagy nem amatőr, vagy
fotózást tanul, a D5000 viszont tele van kompaktos automatikákkal.
Ugyanakkor több, a D90-ből adoptált, professzionális elemmel is
rendelkezik. Ráadáasul itt van a nagyon erős korlátok közé szorított HD
video és kihajtható kijelző. Olyan, mintha a D5000-et nem a józan ész,
hanem a piac kreálta volna.
Paradox módon annak ellenére, hogy szuper gép, nehéz megmondani hogy
igazándiból kinek jó a Nikon D5000. A legtanulságosabb és kézenfekvőbb
summázása a helyzetnek talán a kovetkező: ha van 200 ezer forintod és
mindenképpen Nikont szeretnél, végy egy D60-at és egy szuper optikát.
DSLR-t végül is azért szokás vásárolni, hogy szép fotókat készítsünk,
nem?
A fényképezőgépet a Nikon Kft. bocsátotta rendelkezésünkre.
