Kívülről
A tesztgépen nincsenek izléstelen vagy túl feltűnő elemek, a teljesen
hagyományos alapformára vannak elhelyezve a Samsung-os stílusjegyek. Az
eredmény így egy nagyon ízléses és kicsit egyedi kisgép lett. A fekete
és fekete-króm borítás, a teljes felületet beborító fényes plexi a
hátlapon és a kéken világító kerek be-ki kapcsoló gomb nagyon hasonlóvá
teszi a gépet a Samsung plazmatévékhez. Mindenesetre dícséretes, hogy
egyre több gyártó tér vissza a klasszikus alapformához és nélkülözi a
"letisztultnak" titulált szappanformát és az öncélú, kínai elektonikai
termékeket idéző egybefolyó vonalakat. Van ugyanis valami megnyugtató
az egyenes vonalakban és a hagyományos, konkrét és határozott
formavilágban.
Az előlap és a gép kerete fém, hátulja műanyag. Minden része első
osztályú. A hátlapon találjuk a módtárcsát, melyet hüvelykujjunkkal
tekergethetünk. Az iránygombok elég kicsik, viszont nincs a közelben
semmi, ezért kezelésük az átlagosnál kényelmesebb. Külön dícséretet
érdemel a fel-le irányba mozgatható zoom billentyű. Ennek mozgása
ugyanis éppen annyira nehéz, hogy egykezes fogás mellett könnyen
lehessen kezelni.
A gép fogása egyébként jó, mivel annak ellenére hogy nincs semmilyen
ujjtámasz, valahogy mégsem csúszósak a felületek. Ehhez jól illeszkedik
a kicsit vaskos, 94 x 59 x 23.7mm-es ház és a jól elhelyezett
exponálógomb. A Samsung PL60 tehát egy szép, kicsit különleges és jól
kezelhető gép. Korábbi Samsung típusokhoz képest kevesebb
díszítőelemmel rendelkezik, kevésbé hivalkodó, azonban a márka
jelenlegi stílusjegyeit egyértelműen magán hordozza, jól
beazonosítható.
Kijelző, kereső
A gép méretéhez képest nagy a kijelző: a 2,7 collos LCD panel
felbontása 230 000 pixel. A kép színvilága nagyjából természetes, a
fényerő megfelelő, és a külső fény mennyiségéhez képest változik. Fej
fölé emelve a gépet viszont feltűnő, milyen hamar "eltűnik" a kép,
tehát éles szögből nézve nem használható. Átnézeti kereső nincs a
gépen.
Menürendszer, üzemmódok
Nagyrészt az egyszerű kezelhetőség vezérelhette a tevezőket, amikor
kialakították a Samsung PL60 menüjét, aminek megjelenése nem
szokványos, ugyanakkor esztétikus. A vizuálisan balról-jobbra működő
menüstruktúra teljesen átlátható, ráadásul a módtárcsa tekerésekor
minden egyes ponton szöveges magyarázat is megjelenik a képernyőn. A
gép kezelésekor emiatt az ember úgy érzi, hogy egyben egy beépített
használati utasítást is lapozgat, ezért kicsomagolás után bárki azonnal
használni tudja majd a PL60-at.
Manuális módok természetesen nincsenek a gépben, a módtárcsa mégis tele
van mindenféle egyéb lehetőséggel. Másképpen fogalmazva semmilyen
klasszikusnak mondható, szokásos beállítási lehetőség nincs, van
viszont egy sor amatőröknek szánt automatika. A szokásos "auto" mód
mellett találhatunk egy "Smart" módot is, mely az automatikus
témaválasztást takarja. A rendszer észleli a látványt, majd
összehasonlítja a memóriában tárolt legtipikusabb fotózási helyzetek
paramétereivel, majd megállapítja, hogy a látvány melyik verzióhoz
hasonlít a legjobban. Ez a folyamat pillanatok alatt végbemegy, a
rendszer használható.
"P" módban a megszokott módon némi beleszólásunk adódik a dologok
menetébe: állíthatunk az expozíción, vagy a fehéregyensúlyon. Utóbbi
esetében a választék elég szűkös, az automata mód mellett 5 program
van, viszont van lehetőség a kézi beállításra is. Automata módban jól
működik a rendszer, csak egy kicsit lassú: a képernyőt nézve,
amennyiben mozgatjuk a gépet és változik a fény, kell néhány másodperc
amíg az automatika kiértékeli a helyzetet és beállítja a megfelelő
színhőmérsékletet.
Az ISO érzékenységet is állíthatjuk "P" módban, mégpedig ISO 80 és 3200
között. A gyári kommunikáció szerint ISO 3200 használatakor
"megdöbbentően részletgazdag" képeket lehet csinálni. Ez természetesen
önmagában lehetetlenség, sajnálatos ez az erős csúsztatás, amiről
lejjebb még szót ejtünk. A fénymérést a szokásos három verzió közül
választhatjuk ki: többpontos, szpot és középre súlyozott. "Dual" módban
a kétszeres képstabilizátor lép életbe, mely tartalmazza a
lencseeltolásos és a szoftveres megoldást is.
Említést érdemel még a "Modellfotó mód", mely automatikusan retusálja a
képeket: a beállítás mértékétől függő intenzitással javítja ki a bőr
hibáit, észleli a mosolyt és a pislogást. Ebből logikusan következik,
hogy a manapság elengedhetetlen arcfelismerés természetesen ebben a
gépben is megtalálható, és semmivel nem működik jobban mint más
esetekben. Lényegében a művelet lassúsága csak a mozdulatlan,
beállított modellek fotózását teszi lehetővé.
(ACB) - így nevezi a Samsung a kis dinamikatartományt kompenzálandó
utólagos beavatkozást. Alkalmazása például ellenfényben javasolt, vagy
olyan helyzetekben amikor sok sötét terület van a fotón.
Optika, érzékelő
A Samsung felirat egyértelművé teszi, hogy ez esetben nem
Schneider-Kreuznach optikáról van szó. Az 5-szörös zoom 35 - 175mm-es
átfogást jelent, ami nem kis teljesítmény egy ekkora géptől. A 35mm
mint nagylátószög viszont kevésnek szokott bizonyulni például beltéri,
családi fotózáskor. Az optika nem különösebben gyors: 3.5 - f5.5. A 10
effektív megapixeles, 1/2.33″-as ismeretlen gyártmányű CCD érzékelő
legnagyobb felbontásban 3648 x 2736 pixeles JPG formátumú képeket
készít.
Képminőség
Tulajdonképpen az átlag ultrakompkt gépekhez képest nem túlságosan
rossz minőségű képeket gyárt a kis Samsung. Sajnos ez a mérce önmagában
nem túl meggyőző, mivel a növekvő felbontás miatt a kisszenzoros gépek
képminősége mondhatni negatív fejlődésen megy keresztül mostanában.
Tesztgépünk esetében, amennyiben nem nagyítunk, a minőség az
alapkövetelményeknek megfelel: a színek természetesek, nincsenek
túlhangsúlyozva, és éles a kép. A dinamikatartománytól persze nem lehet
csodát várni, de mivel a gép folyamatosan kicsit alulexponál, a beégett
részek valamelyest kisebbek. Ha árúházban nyomtat a gép amatőr
tulajdonosa, bizonyosan elégedett lesz az eredménnyel és a családi
fotóalbummal.
Ha azonban kicsit is nagyít kiderül, hogy a képszélek felé már nagy
káosz van. Erre tesz rá egy lapáttal a képzajcsökkentés, ami miatt
nagyobb érzékenységnél a kép olyasmi látványt nyújt mint egy
impresszionista festmény. Abban a pillanatban tehát, ha a fotós a
nagyításhoz vagy szerkesztéshez nyúl, szembesül az alapvető
problémákkal. Emiatt, bár a mai kompaktok színvonalához képest jobb
képminőséget produkál a Samsung PL60, csak amatőr céloknak felel meg,
ebben az esetben is lehetőleg nagyítás nélkül.
Vaku
A beépített vaku teljesítménye egész jó: a gyári adat szerint 4.6
méter. Ezt érezni is lehet, egy átlagos méretű szobával jól
megbírkózik, és az expozíció is mindig pontos.
Sorozatfelvétel, videorögzítés
Ebben a vonatkozásban alap tudással bír a masina: VGA, tehát 640x480-as felbontás, 30 fps és mono hang.
Áramellátás, memória
Li-ion akkumlátor található a csomagban, asztali töltő azonban nem,
csupán egy fali csatlakozó, melyhez hozzákapcsolhatjuk az USB kábelt.
Emiatt amennyiben tartalék akkumlátor vásárlásán gondolkodunk, érdemes
töltőt is vásárolni hozzá.
Összegzés
Nem rossz gép a Samsung PL60, ugyanakkor semmi különös. Amennyiben
valaki szép és igényes kisgépet szeretne, és nem sajnálja a pénzt,
tulajdonképpen nem jár rosszul vele. Az 50 ezer forintos vételár
azonban kicsit sok, és kétségtelen, hogy ennél kevesebb pénzért létezik
jobb képminőséget produkáló fényképezőgép is - a pluszpénzért kapott
presztízsérték inkább az igényes külsőben nyilvánul meg.
Arról már nem is beszélve, hogy álljt kell parancsolnia magának annak a
vásárolni szándékozónak, akinek esetleg régebbi, 4-5 megapixeles márkás
kompakt gépe lebzsel valahol a fiókban. Annak ellenére ugyanis, hogy
fejődik a technika, a PL60 sok társával együtt szintén a megapixel
háború áldozata, mivel kisebb felbontással bizonyosan jobb képet tudna
produkálni. Emiatt a régebbi kisgépek gyakran szebb fotókat készítenek.
A fényképezõgépet a FotoMarket bocsátotta rendelkezésünkre.
A hír megjelenését az SG.hu {Informatika & Tudomány} támogatta.
