Külcsín, ergonómia, menü
A videokamerék utóbbi tíz évben történt látványos evolúciója elég jól
illusztrálja a technika fejlődését (előrehaladást nem minden esetben
lehet egyértelműen mondani). Ez a külső formában is meglátszik ezeken a
jószágokon, hiszen tesztkészülékünk egyáltalán nem hasonlít a néhány
évvel ezelőtti típusokra. Az átlagnál vaskosabb, mégis nagyon csinos
darab a HDR-XR520VE, majdnem olyan, mint egy 71x75x134 mm-es tömör
műanyag tömb. De persze a majdnem-en van a hangsúly, ugyanis kézbe véve
tökéletesen idomul a tenyérbe, az ujjvégenél lévő vájat pedig nagyon
stabil fogást biztosít. A 490 grammos súly érezhetően nagyobb, mint a
mai kiskameráké általában, ami azonban használatkor mégis jól jön. A
kamerának ugyanis nagyon jó egyensúlya van a kézben, jó érzés fogni és
érezni a kezünkben a szerkezetet.
A 3,2 collos képátlójú, tűéles képpel rendelkező képernyő kinyitásakor
kiderül, hogy kezelőszervekből nincs éppen sok, lényegében csupán
egy-két, a fejlesztők által fontosnak ítélt funkció található meg a gép
baloldalán. Ilyen például a GPS ki-be kapcsoló, amely helyett
szívesebben láttunk volna mondjuk expozíció korrigálási lehetőséget.
Természetesen a gép igen sokmindent tud, azonban a menüpontokat és a
funkciókat az érintőképernyőn keresztül tudjuk csak elérni, ami végső
soron egy menüben való keresgélést jelent. Ráadásul, amennyiben a
keresőt használjuk, eközben a menühöz sehogyan nem lehet hozzáférni.
További csalódást okozhat a kézi beállítást kedvelőknek, hogy nem
lehetséges az exponálási idő és rekesz kézi vezérlése: manuális mód
egyszerűen nincs a gépen. Önmagában tehát a gép kezeléséből, a
menüszerkezetből is nagyon könnyű beazonosítani, hogy nem profi, hanem
egy jó minőségű, de szigorúan amatőr kameráról van szó a HDR-XR520VE
esetében.
Nagyon jól sikerült viszont, és ez alól kivételt jelent a bal kézzel
használható élességállításra használható tekerőgomb. Az előlapon, az
optika mellett elhelyezett, nagyon finoman és olajozottan mozgó
tekerenyű közepén lévő gomb megnyomásával manuális fókuszra áll át a
gép, ezután már állíthatjuk is az élességet. Szuper megoldás, aminek
köszönhetően ez a fontos funkció mindig kéznél van. A kiválasztott
anyagok és mechanikai megoldások első osztályúak. A gép külső borítása
a különféle matt és fényes felületek kombinációjából áll össze, ami
kiemeli a termékvonal többi tagja közül és jelzi: "én vagyok a
csúcsmodell".
Szenzor, HD video és egyebek
Ami tehát a legizgalmasabb, az az Exmor R CMOS szenzor. A gép Full HD
minőséget, tehát 1920 x 1080 pixel felbontású videofelvételeket képes
produkálni. Természetesen a minőséget lehet "rontani", és például MPEG2
formátumot is alkalmazhatunk. Ez lényeges, mivel a nagy felbontás
normál DVD-re való másolás esetében felesleges, másrészt az ilyen
videofájlok nagy tárterületet fogalnak el. Kezelésükhöz,
konvertálásukhoz és videoszerkesztéshez pedig igen komoly számítógépes
hardverre, és nem utolsó sorban időre van szükség.
A kamera belső merevlemeze 240 GB-os, ami még hosszabb utazások
esetében is bőven elegendő: az ötféle felvételi mód közül a legnagyobb
felbontásban 29, a legtakarékosabb HD LP módban pedig 101 órányi
anyagot rögzíthetünk. Tárterület tehát van bőven, hosszabb útra azonban
érdemes tartalék akkumulátort vásárolni: HD minőségben 90, SD módban
pedig 115 perc anyagot lehet rögíteni a géppel. Ez azonban a folyamatos
felvétel esetében igaz csak, tipikus használat mellett, tehát ki-be
kapcsoláskor és zoomoláskor a gyári adat szerint HD módban 45, SD
módban pedig 55 percet bír ki az akksi. A gyári csomagban nincs asztali
töltő, tehát emiatt a normális használat érdekében bizony további
beruházásra lesz szükség.
A nagy tárhelyet persze az ember hajlamos csak használni, és nem
letölteni. Annál is inkább, mert tévére rákapcsolva a tartozék
távirányítóval nagyon jól el lehet igazodni a felvett anyagok között. A
képernyőn megjelenik az intuitív kezelői felület, mely segítségével
dátum szerint nagyon egyszerűen navigálhatunk, lejátszhatunk, bemutatót
tarthatunk. Egy nap persze bizonyosan betelik a tárhely, és a gépet
óhatatlanul számítógéphez kell kapcsolni. A hozzátartozó szoftver pedig
- bár adja magát, és viszonylag könnyű a kezelése - vélhetően nem
minden generációnak lesz a segítségére. A HD videofájlokkal való
manőverekhez ráadásul igen izmos számítógép is kell.
Optika
A Sony gyártmányú erőteljes, 12-szeres zoom optikának 35mm-es
ekvivalenciában 43 -516 mm-es gyújtótávolsága van. Beltéren azonnal
feltűnik, hogy a 43 mm nem elég, ezért érdemes utánanézni nagylátőszögű
előtétlencse ügyben. Más kérdés persze, hogy ilyenkor mi történik a
szuper képminőséggel. Az optika természetesen stabilizált. A "Steady
Shot" rendszer kiváló, hatása érezhetően sokkal jobb az átlagnál.
A készüléket bekapcsolva azonnal kivilágítatlan területre mentem, és
ami először feltűnt, hogy a képernyőn nagyon kevés a képzaj, a kép szép
tiszta és éles. Televízión visszanézve ugyanez volt a hatás: a kép
éles, a dinamikatartomány is rendben van, mintha tévéműsort vagy filmet
nézne az ember. A kamkordereknél megszokott, kevés fényben előforduló
kásás kép nincs sehol, vagy legalábbis abszolút nem olyan mértékben van
jelen, mint szokott. Emellett az autofókusz is kiválóan működik, kevés
fényben is majdnem ugyanúgy mint világosban - kivéve bekapcsoláskor,
ilyenkor bizonyos esetekben kell neki hagyni egy kis időt hogy
megtalálja magát, ezután azonban már precíz és gyors.
A gép természetesen normál fényben is lenyűgöző képet produkál: tűéles,
tiszta, mindig folyamatos mozgóképet. A színvilág kiegyensúlyozott és
természetes, és a márkától megszokott módon gyors az automata
fehéregyensúly, expozíció és egyéb automatikák működése. (Márka
megjelölése nélkül jelzem, hogy vannak olyan - nem is olcsó - típusok
is, melyek beltérről kültérre való áthaladáskor notóriusan
másodpercekig keresik a megfelelő fehéregyensúly-értéket, és a képen
közben minden kék). A képminőség jobb mint a nemrégen megjelent
HDR-TG7VE esetében, ami nyilvánvalóan a nagyobb és komolyabb optikának
is köszönhető. A megfelelő minőségű és felbontású televízió birtokosa
tehát a hagyományos videokamerákhoz képest látható különbséget fog
felfedezni, valóban csodás képminőség formájában.
Hab a tortán, hogy négy darab mikrofon van a gép tetejébe beépítve. Így
- megfelelő beállítás esetében - kvázi 5.1-es hangot produkál a
készülék, ami házimozi esetében érezhető térhatást készít.
Természetesen ennek minőségét és hatását nem szabad összehasonítani a
profi stúdiókban készített filmek felvételeivel, már csak azért sem,
mert a mikrofonok nagyon közel vannak egymáshoz. Ennek ellenére a
térhatás érezhető és kellemes, valamint meglepően jó a hangminőség. Meg
kell említeni, hogy sztereó mikorofonbemenet is van a gépen.
Tesztgépünk állóképek készítésében is remekelt, legalábbis más
videokamerákhoz képest. A maximális felbontás ilyenkor 12 megapixel, a
képek minősége pedig elég jó ahhoz, hogy ne kelljen a kamera mellett
még egy fényképezőgépet is magunknál hordani. A lenti néhány
felvételből látszik, hogy kevés fényben állóképek esetében is átütő az
új szenzor hatása: a képzaj a mai megszokott szinthez képest alacsony.
A képek színvilága, élessége megfelelő, az amatőr szintet kielégíti.
Egyéb funkciók
Arcfelismerés: ez a funkció video módban meglepően gyorsan működött.
Míg a kompakt fényképezőgépeknél megszokott, hogy szinte csak
mozdulatlan személyek arcára talál rá, ebben az esetben a közepes
sebességgel mozgó modelleket szépen követi. Ráadásul a felismerés
gyors, és nem csak szemből, hanem kicsit elfordult pozícióban is
"meglátja" az emberi arcokat.
GPS
Jól hangzik, és valóban elhelyezi a GPS koordinátákat a készített
fájlokhoz, azonban mivel használható térképpel nem rendelkezik, és ezt
nem is lehet frissíteni, a képernyőn megjelenő képpel nemigen lehet
kezdeni semmit. Amennyiben nem fontos a geotagging, érdemes figyelni,
ugyanis létezik GPS nélküli verzió is, valamivel olcsóbban.
Összesítés
A tesztnek számunkra két tanulsága van: egyik, hogy az Exmor R CMOS
bizony jó dolog. Kevés fényben valóban remekel, és ebben a kategóriában
eddig nem ismert képminőséget produkál. Azonban meg kell állnunk egy
kérdés erejéig: milyen kategóriáról is van szó? Ugyanis egy olyan
amatőr gépről beszélünk, melynek vételára közel 400 ezer forint. A Full
HD minőséghez természetesen egy megfelelő tévé is kell, ezért ez a
szórakozás bizony nagy fényűzésnek számít. A megfelelő funkciók és
jelleg híján ugyanis - jó képminőség ide vagy oda - még félprofi
felhasználásra sem alkalmas a HDR-XR520VE. Emiatt slágertermék
bizonyosan nem lesz, hanem inkább egy olyan készülék, melyet a legtöbb
amatőr érdeklődéssel jól megnézeget a kirakatban, majd vesz egy sokkal
olcsóbb, szerethető és szintén jó minőségű kamerát.
