Elsőként azt emelte ki, hogy az iszlám terrorizmus veszélye továbbra
sem múlt el Németországban. Az internet megfigyelése nélkül azonban
nincs lehetőségük a bűncselekmények megfelelő szintű felderítésére.
Éppen ezért a jövőben a BKA ki fogja értékelni az online
forgalmi-kapcsolati adatokat és bele fog hallgatni a webes
telefonhívásokba is. Utóbbira viszont kizárólag különleges esetekben
kerülhet majd sor, feltéve, hogy a Német Alkotmánybíróság a kérdésben a
hivatal számára kedvező döntést hoz.
"Ezt az ítéletet mindenképpen megvárjuk" - szögezte le a szakember.
Németországban idén január elseje óta az internetszolgáltatók kötelesek
tárolni az elektronikus levelezéssel kapcsolatos információkat és az
IP-címeket. A jelenlegi kormánykoalíció két pártja, a CDU és az FDP
ugyanakkor abban állapodott meg korábban, hogy az így megszerzett
adatokat az alkotmánybírósági határozat megszületéséig a német
hatóságok felhasználhatják, de azok egy eljárásban nem tekinthetők
bizonyítékoknak.
A Német Alkotmánybíróság várhatóan decemberben tűzi napirendjére a
kérdést, ítéletet azonban már csak jövőre fog hozni.
Ziercke szerint a VoIP-hívások lehallgatására mindenképpen szükség van,
ugyanis sok terrorista és terroristagyanús személy így tart kapcsolatot
a bűntársaival. Bizonyos akciókban ezeknek a titkosított
VoIP-beszélgetéseknek a védelme feltörhető, ehhez azonban a nyomozóknak
hozzá kell férniük a gyanúsított számítógépéhez.
A BKA statisztikái szerint a nyomozási sikerek 60-70 százaléka
vezethető vissza a telefonlehallgatásokra.
A rendezvénysorozat keretében egyébként felszólalt többek között dr. Thomas de Maiziere
német belügyminiszter; dr. Serge Brammertz, a hágai Nemzetközi Bíróság
jugoszláviai ügyekért (IStGHJ) felelős főügyésze; Giuliano Zaccardelli,
az Interpol Global Security Initiative programjának vezetője; Robert
Wainwright, az Europol igazgatója és Brian Minihane, az Interpol
Operational Police Support részlegének igazgatója.
