A gyermekpornográfia mellett a szexuális erőszak, a terrorizmus, az
elektronikus rendszerek elleni támadások, valamint az online csalás és
lopások visszaszorítására született tervezet az Európai Unió
Minisztertanácsának egyik munkacsoportjának napirendjében bukkant fel. A CIRCAMP-ban a fő hangsúly a hozzáférések korlátozásán és
blokkolásán van. Az Európai Unió azt tervezi, hogy az egész szervezet
területén bevezetné az illegálisnak vagy vitatottnak minősített
tartalmakhoz való hozzáféréseket, illetve, hogy stoptáblákkal jelölnék
a pedofil és más tiltott anyagokat terjesztő honlapokat.
Az egyes tagországok már jelezték, hogy készek közösen összeállítani
egy feketelistát, ugyanakkor a gyermekpornográf anyagok eltávolításában
már nem mutatkoznak ilyen együttműködőnek. Az AK Zensur munkatársai
példaként a Cambridge-i Egyetem egyik tanulmányát hozták fel,
amelyből kiderült: a bankok általában 4, de legfeljebb 8 óra alatt
képesek elérni az adathalász oldalak eltávolítását. Ezek után
érthetetlen, hogy miért is tart a hatóságoknak több napba vagy hétbe
egy-egy pedofil tartalmakat terjesztő portál eltüntetése a
világhálóról. A szervezet úgy vélte: először tisztázni kellene, hogy
pontosan mik minősülnek tiltott és illegális tartalmaknak, az
internetszolgáltatók felelőssége csak ezután kerülhet szóba.
A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) elemzése rámutatott arra, hogy
a gyermekpornográf tartalmakat terjesztő szerverek közül Németországban
199, Hollandiában 79, ezzel szemben az Egyesült Államokban 1148, míg
Kanadában 57 található. Az online pedofília elleni harchoz pedig a
hozzáférés-blokkolások helyett sokkal nagyobb szükség lenne a megfelelő
részlegek létrehozására. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy Németországban
minden tartományi bűnügyi hivatalban (LKA) csupán egyetlen, mindössze
hat fős részleg foglalkozik a területtel. Az egyes részlegeknél
rendelkezésre álló számítógépek közül pedig általában csak kettő
alkalmas internetezésre.
A CIRCAMP program keretében kifejlesztett Child Sexual Abuse Anti
Distribution Filter (CSAADF) tartalomszűrő szoftvert jelenleg
Norvégiában, Svédországban, Dániában, Finnországban, Svájcban,
Olaszországban, Nagy-Britanniában, illetve Új-Zélandon alkalmazzák a
hatóságok. Az új rendszert várhatóan 2012-ig kellene bevezetniük az
európai uniós tagországok bűnüldöző hatóságainak.