A Qidenus cég olyan robotszkennert fejlesztett ki, amely bionikus ujjával lapozza át a digitalizálandó könyveket. A forradalmi újításnak köszönhetően a digitalizáló berendezések egyetlen óra alatt 2500 oldalt tudnak beszkennelni. A készüléket már számos intézmény használja, köztük a Norvég Nemzeti Könyvtár és a St. Pölten-i Egyházmegye is.

"Az elmúlt években jelentős megnőtt az igény a könyvek digitalizálására. A Google Books projektje végeredményben pozitívan befolyásolta ezt a folyamatot, hiszen újra fellendítette ezt a piacot. Tavaly megnyertük a norvég kultúrjavak digitalizálására kiírt pályázatot. A tíz éven át tartó programban beszkenneljük az oslói és a Mo i Rana-i Nemzeti Könyvtárak állományát" - jelentette ki Sofie Qidenus, a cég ügyvezetője. A vállalat fő szakterülete a robotszkennerek kifejlesztése és értékesítése.

A St. Pölten-i Egyházmegye azért döntött művei beszkenneltetése mellett, mert amint azt Eugene Novak elmondta, a többek között 1580-ból származó, kézzel írott alkotások egy része már rendkívül rossz állapotban van és ezeket restaurálni kellene. A kész könyvek különböző képformátumok formájában a Matricula nevű portálon érhetők el. A program még 2004-ben indult és a célja a felbecsülhetetlen értékű kiadványok digitális formában való megőrzése az utókor számára.

A bionikus ujjal ellátott digitalizáló készüléket Vitus Bösch, a Qidenus termékmenedzsere mutatta be. A Robotic Book Scanner Pro-nak (RBS) létezik egy hordozható változata is, az RBS Table Top. Előbbi súlya 240 kilogramm, utóbbié 40 kilogramm. Az RBS óránként legfeljebb 2500, míg a mobil változat "csak" 2000 oldalt tud beszkennelni.

"A legnagyobb újdonságot a szoftveren kívül a bionikus ujj intelligenciája jelenti. Ezt a kiegészítőt ugyanis úgy kellett megtervezni, hogy képes legyen automatikusan dolgozni és meg tudja különböztetni a különböző könyvformátumokat és papírfajtákat" - jegyezte meg Bösch.

A szakemberek először a számítógépen beállítják, hogy miként dolgozza fel a berendezés az adott művet. Ezután elhelyezik a kiadványt a szkennerben. Amennyiben lenyomják a start gombot, egy üveg rányomja az alkotás oldalát a lapolvasó felületére. Két oldalt elhelyezett Canon EOS 5D Mark II fényképezőgép felvételt készít a lapról és a kép valós időben megjelenik a monitoron. A képek különböző szögekben és elforgatva is elkészíthetők. "A fényképezőgépeket úgy szereltük fel, hogy azok bármikor kicserélhetők legyenek egy jobb készülékre. Az első gépek 6 megapixelesek voltak, a mostaniak felbontása 21 megapixel. Idén azonban a mostani modelleket minden bizonnyal felváltják a 35, jövőre pedig a 40 vagy 50 megapixeles eszközök" - nyilatkozta Bösch.

A bionikus ujj gyakorlatilag teljesen hasonlít az emberi ujjra. Kaucsukból készült és a végleges változatot összesen 26 prototípus előzte meg. A fejlesztők nagy hangsúlyt fektettek a tökéletes lapozásra, a megfelelő nyomás és erőkifejtés beállítására, hogy a könyvlapok véletlenül se sérüljenek meg a folyamat során. Ennek az eszköznek a segítségével vált lehetővé az óránkénti 2000-2500 oldal digitalizálása. Minden egyes beszkennelt felvétel 400 dpi-s és több formátumban (PDF, TIFF, JPG) is elérhető.

Kérésére a Qidenus munkatársai optikai karakterfelismerő programmal is átnézik a dokumentumokat, beállítják a kért kontraszt- és színértékeket. Az ügyfél a képeken kívül megkapja az eredeti felvételeket is RAW formátumban. Utóbbi kópiákat - biztonsági okokból - hat hónapon át tárolja a cég a saját archívumában. Egy 300 oldalas könyv tömörítetlenül 50-80 gigabájt helyet foglal. A szükséges háttérkapacitást egy 16 terabyte-os Network Attached Storage (NAS) rendszer biztosítja. Bösch megjegyezte, hogy a megoldás adatbázis-alapú, ami azt jelenti, hogy a teljes feldolgozási eljárás és folyamatirányítás egy adatbázisban fut és a hálózathoz tetszőleges számú kliens csatlakoztatható. A szkenner működtetéséhez három számítógépre van szükség, amelyek mindegyikében egy-egy 2,9 GHz órajelű Core Duo processzor dolgozik.

Érdekesség, hogy a bionikus ujjat a Qidenus munkatársai teljesen más okból alkották meg. Egy automatikus jegyzetlapozót akartak készíteni a zenészek számára, ezt az eszközt QiVincinek nevezték el.< A QiVincit egy olyan hollandiai üzemben gyártják, ahol kizárólag testi vagy szellemi fogyatékkal élőket foglalkoztatnak. A cég egyedülálló abban a tekintetben, hogy a testi vagy szellemi fogyatékkal élőknek mindössze 20 eurócentért digitalizál be egy könyvoldalt.

A hír megjelenését az SG.hu {Informatika & Tudomány} támogatta.