A világ legnépszerűbb
keresőoldalát működtető kaliforniai cég a közelmúltban Kínával
folytatott vitája miatt került címoldalakra: a cég az oldalai elleni
állítólagos kínai hackertámadások után bejelentette, nem hajlandó
folytatni az öncenzúrát. Az elhatározást - miután Peking nem volt
hajlandó enyhíteni az öncenzúrát előíró szabályokon - tett követte: a
Google beszüntette keresőmotorjának működtetését a szárazföldi Kínában,
szerverét áthelyezte, és a szolgáltatást már Hongkongból kínálja. A
Google éveken keresztül arra kényszerült, hogy a kínai vezetés számára
kényes politikai témákban - például Tibet megszállása vagy a Tienanmen
téri vérengzés ügyében - megszűrje a találatokat, vagyis azok egy körét
blokkolva megkurtítsa az internet szabadságát.
A The New York Times üdvözölte a döntést, szerinte a Google, ha utólag
is, de elismerte: az internetes cégek nem működhetnek közre egy kormány
cenzúrázási politikájában anélkül, hogy ne válnának de facto
bűnrészessé az elnyomásban. A Google-nak azonban korábban - a kínai
hackertámadások előtt - nem esett nehezére a találatok szűrése a világ
leggyorsabban bővülő internetes piacán; a cég jogvédő csoportok
tiltakozása kapcsán azzal érvelt, hogy a kínaiak még mindig jobban
járnak egy cenzúrázott Google-lal, mint nélküle.
A világ első számú webkeresőjét üzemeltető cég több más országban is
öncenzúrát alkalmaz. Törökországban a felhasználók például nem találják
azokat a videókat, amelyek kedvezőtlen színben tüntetik fel az ország
alapítóját, és ugyanilyen korlátozás működik Thaiföldön az uralkodó
személye kapcsán. A Google ezekből az országokból nem tervezi a
kivonulást.
Ugyancsak megszűrik a kereső találatait Németországban,
Franciaországban és Lengyelországban, az ottani törvények értelmében
nem adhat ki olyan találatokat, amelyek a nácikat népszerűsítő vagy
támogató oldalakhoz vezetnek. A Google Indiában szerkesztett fórumokat
működtet, eltávolítva azokat a bejegyzéseket, amelyeket a kormány
illetlennek, erkölcstelennek vagy a közrendet fenyegetőnek ítél.
Szakértők rámutatnak: a Google óvatos egyensúlyozásra kényszerül szerte
a világban. A cég a nemzetközi piacokon különféle kultúrákba és
törvényekbe ütközik, amelyeket igyekszik tiszteletben tartani, miközben
azért harcol, hogy "az információs világsztráda mindenki számára
elérhetővé váljék". Több helyen az információk szűrésére kényszerül,
mégis azt hirdeti: küzd azért, hogy a legnépszerűbb keresőből ne legyen
az internet legfőbb szájkosara. "Alapvetően az a meggyőződés vezérel
bennünket, hogy a minél több információ végső soron felhasználóink
érdekét szolgálja" - mondta Nicole Wong, a Google jogi osztályának
igazgatóhelyettese.
A Google, annak dacára, hogy Kínában nem hajlandó többé az öncenzúrára,
máshol továbbra is kompromisszumokat köt. Úgy tűnik, egyre több ország
épít ki a "nagy kínai tűzfalhoz" hasonló biztonsági szűrőrendszert a
tiltott felületek blokkolásához. A Google közölte: a szolgáltatásaihoz
való hozzáférést már legalább 25 országban akadályozzák.
Spanyolországban mindössze néhány oldal van letiltva bírósági döntés
nyomán. Máshol viszont keményebben gátolják az internet szabadságát; a
webhálózatok legáthatóbb zavarását Kínán kívül Iránban, Vietnámban,
Bahreinben, továbbá Szaúd-Arábiában, Kuvaitban és Burmában végzik a
hatóságok. Már Ausztráliában is történt olyan kormányzati
kezdeményezés, amely az információk gyomlálására kötelezné az
internetes szolgáltatókat - olvasható az internetes cenzúrázást
világszerte nyomon követő Open Net Initiative elemzésében.
Hasonló öncenzúrázási követelésekkel szembesülnek egyéb cégek is,
közöttük a Microsoft vagy a Yahoo, de a legfőbb célpont a Google marad,
mivel azon keresztül történik a világon a keresések kétharmada. A cég
több mint 500 millió videót tartalmazó YouTube videomegosztó portálja
szintén piacvezető. A Google saját politikája szerint csak a
gyerekpornót tiltja le, az egyre nagyobb számú internetező miatt
azonban a kormányok mind inkább ellenőrizni akarják a világháló
forgalmát. A vállalat általában akkor kezdi korlátozni a kereséseket,
ha értesítést kap az adott ország törvényi tilalmairól - mondta el a
vállalat jogi szakértője.
A cég tiszteletben tartja a kormányok kéréseit, de igyekszik a lehető
legkisebb mértékben korlátozni az internetes forgalmat. Ha a google.de
német keresőmotorban letiltják is például náci honlapok linkjeit,
azokat nem feltétlenül távolítják el a francia keresőoldalról. Mivel az
internet globális jellegű, a Google nem tilthatja meg a német
felhasználóknak, hogy az információkhoz a cég más országbeli
keresőoldalain jussanak hozzá.
A Google általában értesíti a felhasználókat, ha kereséskor bizonyos
oldalakat blokkolt. Amerikai keresőmotorján bizonyos szavak beírásakor
pedig utalások, magyarázatok találhatók arra, miért nem szűr meg olyan
tartalmakat, amelyek sértőek lehetnek egyes csoportokra nézve. A Google
a YouTube-ról és egyéb tartalommegosztó, közösségi oldalairól, köztük a
Picasa fotós vagy az Orkut ismeretségi portálról gyakrabban távolít el
bizonyos anyagokat, mint a hagyományos keresőszavas oldalról: a
felhasználók észrevételei alapján szűri ki a károsnak tekintett,
például meztelenséget, gyűlöletbeszédet vagy szélsőséges erőszakot
tartalmazó anyagokat.
