Akinek nem kultusztárgy az iPhone, annak az ugyanabban a mezőnyben induló többi versenyző - az okostelefonok - az összehasonlítási alap. Szubjektív és sok kérdést nyitva hagyó villámtesztünk szerzője nagyjából döntetlenre hozta ki a verseny végeredményét a majdnem kétéves Nokia N95 és az Apple iPhone között.

Az iPhone tényleg más, mint a többi mobiltelefon - ez legkésőbb akkor kiderül, amikor vissza kell vinni a forgalmazóhoz, mert újraaktiválás nélkül már csak segélyhívásra alkalmas. Lehet, hogy az átlagfelhasználó életében ez nemigen fordul elő, de az iPhone-t a szerkesztőségben próbálgatva, hamar elérkezett az a pont, amikor mindent ki kellett törölni belőle. És mivel azt is kipróbáltuk, miképpen lehet sok kolléga több száz telefonszámát - újmagyarul kontaktot - belecsempészni, ki is kellett törölni őket. Ehhez nem látszott más megoldás, mint az "Erase All Content and Settings".
Arra ugyan figyelmeztetett az iPhone, hogy ez egy óráig is eltarthat (így is lett), de arra nem, hogy utána használhatatlanná válik a készülék. Utólag néztem utána a (készülékhez nem mellékelt, csak az internetről letölthető) részletes használati utasításban, de ott sem találtam ilyen figyelmeztetést. Az új aktiválás csak csekély parkolási díjba és - kerülővel, várakozással együtt - úgy egy órácskába került. A Nokia N95 viszont házilag is életre kelthető egy hasonló műtét után. Szoftverfrissítéskor az N95 is mindent elfelejt, de utána "felhasználóilag" is beüzemelhető.

Az iPhone másik sajátossága, hogy jóval érzékenyebb az ujjlenyomatokra, mint a legtöbb mobil. És nem is csak az érintőképernyőn, hanem mindenhol: a készülék elegánsnak szánt lakkfekete felülete elöl-hátul vonzza a koszt. Ez nem mindenkit zavar egyformán, és persze nem is iPhone-sajátosság, de aki annyira kényes az ilyesmire, mint én, azt az N95 matt fém (az újabb modelleknél hátul gumiszerű) felülete jobban megkíméli az állandó ingujjba dörzsöléstől.
Telefonálni manapság minden telefonnal lehet, a 3G lefedettség és a vele járó gyors internetezés sem elsősorban készüléktípustól függ. Úgyhogy ezzel nem is foglalkoztam, inkább az ínyencségekre és az apró ötletekre koncentráltam. Hasznosságban az N95-re, ötletességben az iPhone-ra szavazok, úgyhogy a végeredmény: döntetlen.
De nézzük most részletesen is a fordulókat!

1. Fényképezőgép
Nem is kérdés, hogy ebben a jó öreg N95 a jobb a maga 5 megapixeles (iPhone: csak 2 MP), Zeiss-optikás kamerájával, ráadásul vakut és második kamerát is hiába keresnénk az iPhone-ban. Videotelefonálásra ugyan nem szoktam használni ez utóbbi kamerát (miként a mobilosok tömegei sem), de ha már benne van az árban, egy-egy vicces önarcképhez azért jól jönne. Amúgy az iPhone egyébként igen ötletes érintőképernyőjének a korlátai is megmutatkoznak: bemozdulás mentesen exponálni exponáló gombbal azért jóval könnyebb, mint a kijelzőre bökve.

2. Térkép, GPS, útvonaltervezés
Ebben pontokat gyűjt az iPhone. A Google térképei szépen megjelennek, ráadásul műholdas változatban is. A helymeghatározás időnként még zárt térben is működik, és gyorsabbnak tűnt, mint az N95-ben, pedig a Nokia is rásegít egy új szoftverrel a GPS-re, a bázisállomások háromszögelésével. Az iPhone-Google térkép nagy előnye a Nokiáéhoz képest, hogy a magyar (német stb.) ékezetes betűk helyesen jelennek meg, így kereshetőek a nem amerikai utca- és városnevek is, míg az N95 ebben teljesen csődöt mond.

Aki az útvonaltervezőjét szeretné megspórolni, az egyik készülékkel sem jár igazán jól. Az iPhone állandóan le akarja tölteni az éppen szükséges térképrészleteket, márpedig ez állandó mobiltelefonos adatforgalmat generál, ami főleg külföldön nem éri meg. (Igaz, ha szépen kérjük, az iPhone előzékenyen kikapcsolja az adatroamingot, akkor nem fizetünk, de térkép sincsen.) De hát az Apple nem is véletlenül állapodott meg az országonként kiválasztott egyetlen mobilszolgáltatójával úgy, hogy részesedik az iPhone-ok által generált forgalomból!

A Nokia annyiban jobb, hogy aki kellőképpen tájékozott, és idejében gondol rá, a számítógépe közbeiktatásával az internetről ingyen letöltheti mindazoknak az országoknak a térképeit, ahová utazni készül, ennek csak a telefon memóriakártyája (nem ingyen tartozék) szab határt. (Egyébként persze az N95 is útközben, adagonként, pénzért töltögetné a térképet.) Ez azonban csak helymeghatározásra alkalmas. Ez sem csekélység: ha külföldön bemérem a GPS-szel a szállodámat, akkor visszatalálok akárhonnan. De a navigálás a Nokiánál is pénzbe kerül, csak másképp: azt hiszem, a finnek valahogy a telefonszámlához íratják (nem próbáltam ki, amilyen spórolós vagyok.)

A cikk folytatása itt olvasható...