Elözmény:
2003. őszén megtörtént a trónfosztás, legalábbis ami az asztali processzorok technológiai fejlődését illeti. Az Advanced Micro Devices-nak sikerült előrukkolnia az első működő és forgalomba is kerülő 64 bites processzorral, így riválisánál közel másfél évvel korábban már megkezdhette a jövő lapkáinak árusítását. Ami miatt a kereslet igen szegényes volt az részben az árnak róható fel, részben a 64 bites programok és operációs rendszerek hiányának.

A Microsoft 64 bites rendszere annak idején még kezdeti stádiumban volt, hivatalos béta verzió sem létezett belőle jó ideig. Miután a technológiai innovációt nem lehetett kihasználni elkezdték vizsgálni a processzor 32 bites rendszeren nyújtott teljesítményét. Tehették mindezt anélkül, hogy bármilyen apróbb problémába ütköztek volna, ugyanis az AMD szem előtt tartotta a régebbi rendszerekkel való száz százalékos kompatibilitást. Kiderült, hogy a vártnál jóval erősebb a jövevény, az akkori rivális csúcsprocesszorokat sok felhasználási területen térdre kényszerítette. A brutális sebességet mégis közel egy évig csak a tehetősebb felhasználók élvezhették, mert a CPU ára nem csökkent olyan hirtelen, mint ahogyan számítani lehetett rá. Az igazi áttörés 2004. nyáron kezdődött, amikor a cég először csökkentette drasztikusabb mértékben processzorainak árait. A leglassabb (már ha lehet ebben a szegmensben lassúságról beszélni) példányhoz már 50-60 ezer forint körül hozzá lehetett jutni, ami sok ember számára igen közel állt az elérhető és megfizethető kategóriához. A cég szekere azóta megindult, a 64 bites operációs rendszerek idő közbeni megjelenése tovább növelte a keresletet a ma már középkategóriás árszinten mozgó lapkák iránt.

Teszt eredmény:
"Munkára Intel, játékra AMD" - hangzik a fórumokon már szállóigévé vált mondat. Nos a végeredményt tényleg össze lehet foglalni ezzel az egy mondattal, ám a reális képalkotás azért ennél valamivel összetettebb. A mindennapi használatban a Hyper Threading egy nagyon kényelmes dolog, jó érzés, amikor szinte bármit csinálhatunk, a gép nem fog belassulni, nem akad meg, nem fog gondolkodni. Ugyanakkor számolnunk kell azzal is, hogy zárt házba beépítve komolyabb igénybevételnél rendesen hűteni kell szegény processzort és tápból sem árt beszerezni egy komolyabb teljesítményűt (fontos a minőség szem előtt tartása is!). Ezzel szemben az AMD processzorai gyengébb hűtési megoldásokkal is megelégszenek, valamint tápból sincsenek hatalmas igényeik. A mindennapi használatban sajnos lassulásra lehet bírni ezeket a rendszereket több, egymással párhuzamosan futó processzorigényes alkalmazással. Ami a játékokat illeti, nekünk az a véleményünk, hogy ugyan a tesztekben az Athlon 64-ek hol kisebb, hol nagyobb előnyre tettek szert vetélytársaikkal szemben, magas felbontásban (főleg szűrőkkel) egy jobb videokártya társaságában ezek a különbségek százalékosan csökkenni fognak. Aki csak játékra szeretne gépet vásárolni, annak egyértelműen az AMD új generációs processzorai a nyerőek, hiszen árukhoz brutális teljesítmény társul az említett felhasználási területen. Ugyanakkor akik sokat szoktak úgymond "szöszmötölni" gépükön és mindennapjaikat nem feltétlenül csak és kizárólag a játékok teszik ki, azoknak jobb alternatíva lehet egy LGA775-ös tokozású Pentium 4-es processzor beszerzése. Az Intel 64 bites megoldásai már itthon is elérhetőek.

Az Intel Hyper Threading technológia:
Működését tekintve két virtuális processzormagot mutat az operációs rendszer felé és ezáltal képes egyszerre két számításigényes feladatot is elvégezni jelentős gyorsulással. Az egész technológiának az a lényege, hogy mindennapi munkánk akkor sem lassulhat le ha elindítunk egy víruskeresőt vagy netalán elkezdünk DVD-t tömöríteni.
Cinebench 2003 alatt ugyanazt a renderelési feladatot 20%-kal gyorsabban tudta elvégezni a Hyper Threadinggel támogatott processzor (20%-kal több pontot kapott). Ez nem rossz eredmény ahhoz képest, hogy nem valódi, hanem csupán virtuális második magról beszélünk. A kétmagos processzorok esetében ez a gyorsulás valószínűleg közelíteni fog a 100%-hoz.
Az Intel Pentium 4 3,2GH-es változata Hyper Threading nélkül elért eredménye megfelel egy 3200+os Athlon 64 által teljesítettnek.