Könnyen kifürkészhetők a böngészési szokások

Egyetemi kutatások szerint a felhasználók az esetek jelentős részében nem tudják magukat megfelelően megvédeni az internetes adatgyűjtésektől, így a böngészési szokásaik könnyedén kifürkészhetők.

A Carnegie Mellon Egyetem kutatói a legutóbbi tanulmányuk elkészítése során arra voltak kíváncsiak, hogy a felhasználóknak milyen lehetőségeik vannak arra, hogy a hirdetéskiszolgálók, webes keresők, stb., általi információgyűjtést megakadályozzák, illetve, hogy miként alkalmazzák a rendelkezésre álló adatvédelmi eszközöket. A vizsgálatok legfontosabb megállapítása egyértelműen az volt, hogy ezen a területen komoly előrelépésekre van szükség, és nem biztos, hogy jogalkotói beavatkozás nélkül rendet lehet teremteni.

A kutatók a munkájuk során összesen kilenc adatvédelmi megoldásra koncentráltak. Ezek között voltak szolgáltatások, böngészőkbe épített funkciók és webböngészőkhöz letölthető kiegészítők is. Így a vizsgálatokban szerepet kapott egyebek mellett a PrivacyMark, a Mozilla Firefox, az Internet Explorer valamint a Ghostery kiegészítő is.

A felmérés azt támasztotta alá, hogy a rendelkezésre álló eszközök, technológiák sok esetben nem képesek ellátni a feladatukat, ami korántsem csak az alkalmazott technológiák rovására írható. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a felhasználók gyakran nem boldogulnak ezekkel az adatvédelmi eszközökkel, és nem tudják azokat megfelelően konfigurálni. Sokszor azt gondolják, hogy ha feltelepítenek például egy böngészőkiegészítőt, akkor már adott is a védelem, és a finombeállításokra nem helyeznek kellő hangsúlyt. "Minden górcső alá vett megoldás esetében használhatósági problémákkal szembesültünk. Nehéz ezeket az eszközöket megérteni és konfigurálni, ezért a felhasználók gyakran nem tudják meghozni a megfelelő döntéseket" - vélekedtek a kutatók.

A felmérés tanulsága szerint a felhasználók számára nehézségeket okoz a feketelisták kezelése, és a pontos beállítások megtétele. Hiába van egy szoftverben lehetőség a biztonság szintjének szabályázására, ha az nem ad kellő tájékoztatást arról, hogy melyik szint milyen fokú védelmet biztosít, és milyen kockázatokat küszöböl ki. A kutatók arra is kitértek, hogy adatvédelmi szempontból az online szolgáltatások sem könnyítik meg a felhasználók életét. E tekintetben a Facebookot emelték ki, amelynek adatvédelmi beállításait megfejthetetlennek, kifürkészhetetlennek ítélték meg.

A vizsgálatok kimutatták, hogy az internetezők egyre jobban aggódnak az adataik biztonsága miatt, ami többek között a napvilágra kerülő egyre több incidensnek, valamint a webes cégek agresszív adatgyűjtésének tudható be. Az egyetem egy korábbi felmérése már rávilágított arra, hogy a felhasználók 87 százaléka nem engedné meg a hirdetőcégeknek, hogy adatokat gyűjtsenek róluk, még akkor sem, ha mindezt anonimizált módon teszik. Most pedig arra is fény derült, hogy a megkérdezettek 64 százaléka a célzott reklámokat is elítéli.

A kutatók szerint jól látható az internetes cégek ellenállása az adatgyűjtés jogi szabályozását illetően. Sokan gondolják úgy, hogy ezt ennek az iparágnak kell megoldania, és a jogalkotói beavatkozás túl szigorú lenne. Azonban a mostani felmérés is azt mutatja, hogy a felhasználók önmagukban nem képesek teljes védelmet kialakítani ahhoz, hogy a böngészési szokásaik kipuhatolását megakadályozzák. Ezért az egyetem szerint további lépésekre van szükség.

A hír megjelenését a Biztonságportál támogatta.